Már egytized foknyi felmelegedés is katasztrofális hatással van a tengeri élővilágra
Az óceánok felmelegedése hosszabb távon évente akár 19,8 százalékos veszteséget is okozhat a biomasszában, a rövidebb, de annál intenzívebb hőhullámoknak viszont már kettős hatásuk van: míg egy-egy faj élőhelyének déli részein a populációnak akár a 43,4 százaléka elpusztul, a terület legészakibb pontján élő populáció akár 176 százalékkal is növekedhet – derült ki egy frissen megjelent tanulmányból.
A kutatók 33,990 halpopuláció vizsgálata alapján arra jutottak, hogy az előbb említett növekedés ellenére egyre fogy a hal: mindössze 0,1 fokos felmelegedés elegendő hozzá, hogy egy évtized alatt 7,2 százalékkal csökkenjen a biomassza, ami elsőre nem tűnik ugyan soknak, de mivel ennél jelentősebb felmelegedésről van szó, ami ráadásul még folyamatban is van, összességében döbbenetes veszteséget jelent.
Kevés a hal, sok a halász
Carlos García-Soto, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) ökológusa szerint az északi populációk növekedése ráadásul eltereli a figyelmet a biomassza folyamatos csökkenéséről, hiszen például az északi vizekben elszaporodott sprotni láttán a döntéshozók is hajlamosak arra jutni, hogy nincs is akkora baj – pedig van. Ha pedig ez magában még nem lenne elég rossz, ott van még a túlhalászat is, amit Ortuño Crespo tengerbiológus még égetőbb problémának tart a halfogyatkozás szempontjából, mint a felmelegedést, ami csak tovább ront a dolgon.
Az ENSZ évek óta figyelmeztet a túlhalászat veszélyeire, ami a szervezet szerint idővel élelmezési krízist okoz majd a Földön. A túlhalászat Európában lassan ugyan csökken: még mindig 30 százalékkal több hal fogy, mint amennyit fenntartható módon ki lehetne fogni. Ezzel a kvóták módosításával és az orvhalászat visszaszorításával ugyan tovább is lehetne csökkenteni (a haltenyészetekről nem is beszélve), de tény, hogy kevesebb halból kevesebbet is lehet fogni, ha pedig rosszul mérik fel a tengeri biomassza tömegét, még a kisebb veszteség is sok lehet.
Shahar Chaikin, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatásukból éppen ezért kitűnik, hogy szigorúbb szabályozásra van szükség, ha az ember a jövőben is szeretne halat fogni, ez azonban az egyre fokozódó felmelegedés mellett nehéz, ha nem épp lehetetlen feladatnak tűnik.