A neandervölgyiek és a modern emberek közötti kognitív különbségek kisebbek voltak, mint amekkorák a különböző populációk között manapság léteznek – állítja a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) folyóiratban hétfőn, április 27-én megjelent átfogó tanulmány.

Az IFL Science ismertetője szerint amerikai és kínai antropológusok mai fehér amerikaiak és a han kínaiak agytérfogatát vizsgáló összehasonlító elemzése után arra jutottak, hogy a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens agya közötti különbségek a különböző emberi populációkban ma is megfigyelhető variációk tartományába esnek.

A vizsgált 13 agyterület közül kilenc esetében a tanulmány szerzői nagyobb mértékű különbséget találtak a mai amerikai és a kínai kohorszok között, mint a neandervölgyi és az őskori modern emberek között. „Ez arra utal, hogy az esetleges kognitív különbségek evolúciós szempontból egyáltalán nem jelentősek” – írják a kutatók.

Kétségtelen, hogy a neandervölgyiek kognitív képességeinek rekonstruálása nem egyszerű feladat, hiszen a lágyszövetek rendkívül sérülékenyek, ebből kifolyólag senki sem vizsgálhatott még pleisztocén kori hominidákhoz tartozó agyakat. A koponyamaradványok alapján eddig sokan azt feltételezték, hogy a neandervölgyiek intelligenciája némileg eltért a miénktől. A nyúltabb agykoponya okán egyes kutatók azt feltételezik, hogy a forma korlátozhatta nyelvi feldolgozási képességeket, a végrehajtó funkciókat, a munkamemóriát, illetve a kognitív plaszticitást. A most megjelent tanulmány szerzőgárdája szerint azonban valószínűleg nem ez volt a helyzet.

Még ha fajunknak akár lehetett is némi kognitív fölénye, valószínűtlen, hogy a neandervölgyiek emiatt tűntek volna el, illetve egymás között szaporodva olvadtak volna be. A tudomány jelenlegi állása szerint a két emberfaj hosszú évezredeken át együtt élt, ami nem elegendő idő ahhoz, hogy az egyik faj jelentősebb evolúciós előny nélkül a kihalás szélére szorítsa a másikat. Vagyis a neandervölgyiek eltűnésének oka nem a kognitív képességekben keresendő.

A tanulmány szerzői a neandervölgyiek komplex gondolkodását, magas szintű intelligenciáját bizonyító kutatási eredményeket is idéznek alátámasztandó állításukat. Mint írják, a barlangfestményektől a spirituális kollekciókon és a párválasztási szokásokon át a térszervezésig számos bizonyíték van arra, hogy a mára kihalt emberfaj képes volt az absztrakt és szimbolikus gondolkodásra.