Hatalmas, Nyugat-Európától Ázsiáig húzódó területen keveredhetett egymással a Homo sapiens és a neandervölgyi ember – állítja egy friss kutatás, amiről hétfőn számolt be a New Scientist.

Az régóta ismert, hogy a modern ember és a neandervölgyiek (Homo neanderthalensis) évezredeken át párosodtak egymással, aminek nyomát szinte minden ma élő ember genomja őrzi. De azt régóta homály fedte, hogy ez helyileg hol történhetett, és mennyire volt elterjedt.

Mathias Currat, a Genfi Egyetem kutatója és kollégái több mint négyezer ősi genetikai mintát elemeztek, amik 1200 különböző eurázsiai helyszínről származnak. A bioRxiv-re január elején feltöltött preprintjük szerint a mintákkal, amik közül a legősibb 44 ezer éves volt, a neandervölgyi eredetű genetikai változatok arányát becsülték meg az egyes helyszíneken.

„Azt akartuk megnézni, hogy meg lehet-e állapítani a neandervölgyi DNS ősi emberi genomokba történő integrációjának mintázatából, hogy hol került sor erre a beépülésre” – mondta Currat.

Eredményeik azt mutatják, hogy a neandervölgyiektől a modern embernek átadott DNS aránya egyre növekszik, ahogy távolabbra kerülünk a Földközi-tenger keleti régiójától, mind nyugati, mind keleti irányba. „Nő Európa felé, és nő Kelet-Ázsia felé is, ami lehetővé teszi a hibridizációs zóna határainak kijelölését” – mondta Currat.

A számítógépes szimulációik szerint ez a zóna a mai Franciaországtól egészen Pakisztánig tartott, lefedve Európa és Nyugat-Ázsia nagy részét, és szinte az összes olyan területet, ahonnan eddig neandervölgyi leletek kerültek elő.