Ismert, hogy az emberré válás 2,8 és 2 millió évvel ezelőtti időszakában az emberelődök ugrásszerű kognitív fejlődésében jelentős szerepet játszott a magas fehérje tartalmú jó minőségű tápanyagforrás. Azt azonban nem egyszerű kideríteni, hogy az „ügyes ember”, vagyis a Homo habilis és más korai fajok emberelődök hogyan és milyen gyakran jutottak húshoz.

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban május 4-én publikált tanulmány szerzői Kenyában talált fosszilis fogmaradványok elemzésével próbálták meghatározni az akkori Homo-fajok táplálkozási szokásait – olvasható az ausztrál Connect Sci tudományos portál ismertetőjében.

A kutatók az észak-kenyai Turkana-tó medencéjében található Koobi Fora Formációból előkerült 1,87–1,56 millió évvel ezelőttre datált fosszíliákat, a hominin fogak mellett antilop-, vaddisznó-, majom-, zsiráf- és a víziló-maradványokat elemezték.

A Homo habilisra és a Homo erectusra hasonlító, de biztosan egyik fajhoz sem sorolható 6-7 éves egyedtől származó fogak jellemzői és az állatok maradványain azonosított mintázatok arra utalnak, hogy az emberelődök rendszeresen fogyasztottak húst és csontvelőt.

Az ugyanakkor nem világos, hogy ezt a hozzáférést vadászat, konfrontációs zsákmányszerzés, vagy gyűjtögető dögevés biztosította.