Az antropológiai közmegegyezés szerint nagyjából 2,8 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön azok az emberelődök, amelyek rendszeresen a ragadozók által hátrahagyott tetemekből fedezték fehérjeszükségletüket, a csontokon maradt hús lefejtésére és a csontvelő kinyerésére pedig már köveket is használtak.

Az archeológiai leletekkel bizonyított vadászat nélküli zsákmányszerzés eddig nem tartozott az ember legközelebbi genetikai rokonainál megfigyelt viselkedési mintázatok közé. Pedig a szakirodalom szerint csimpánzok (Pan troglodytes) étrendjében állandónak számítanak az olyan kisebb gerinces és gerinctelen fajok, amelyeket táplálkozási céllal maguk a főemlősök ejtenek el.

Az IFL Science most viszont egy olyan, a Primates folyóiratban publikált tanulmányban részletesen dokumentált esetet ismertet, amiben egy domináns hímcsimpánz eddig nem ismert módon juttatta magát és társait friss állati fehérjéhez.

A kutatók a nyugat-tanzániai Issa-völgyben szemtanúi voltak annak, hogy az általuk megfigyelt csoport alfa-státuszú hím tagja megtámadott egy hatalmas koronás sast (Stephanoaetus coronatus). Az erdőfolt takarásából a nyílt szavannára kitörő csimpánz megrohamozta és elüldözte a prédáját nemsokkal korábban elejtő ragadozó madarat. Ezek után visszavonszolta a ligetbe a fiatal közönséges bozótantilopot (Tragelaphus scriptus), aztán felmászott vele egy fára. A csoportrangsorban alatta lévő hímek közül többen erőszakosan fellépve próbálták az egész állatot megszerezni, mások a behódolás egyezményes jeleit mutatva kunyeráltak, de a hím végül csak négy másik társával osztozott a tetemen, amelyet a koponya és pár csont kivételével állítólag szokatlanul rövid idő alatt mindenestül fel is faltak.

A kutatók szerint a viselkedés rávilágít arra, hogyan és milyen módon került friss hús az emberelődök étrendjébe, ami kulcsfontosságú táplálkozásélettani fordulópontot jelent az ember törzsfejlődésében.

A tanulmány szerzői szerint „a dögök konfrontatív megszerzése létfontosságú lépés volt az emberré váláshoz, egy olyan átmeneti időszakot jellemző evolúciós viselkedés, amely a húsevők »maradékain« élő »marginális dögevőkből« a táplálkozási lánc csúcsán álló vadászó-gyűjtögető közösségekhez vezetett, az agresszív fellépés ráadásul még sokáig nélkülözhetetlen volt a zsákmány megvédéséhez a nagyragadozókkal szemben”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az emberek mellett a csimpánzok is képesek előre gondolkodni

Kun Zsuzsi tudomány 2023. június 21.

Legközelebbi rokonaink az élelemszerzés reményében a kisgyermekekre jellemző kognitív képességeket is bevetnek, ha számukra természetes helyzetet teremtenek a kutatók.

Először figyelték meg, hogy gorillákkal végzett a vadonban egy csimpánzcsoport

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. július 21.

A kutatók nem tudják, hogy mitől váltak vérengzővé a csimpánzok, de az élelmiszerhiányra, illetve az afrikai esőerdők termelékenységének visszaesésére gyanakszanak.

100 érv a dögevés mellett, 100 érv ellene

Dippold Ádám tudomány 2021. február 21.

Magyarországon tilos a csomagtartóba pakolni, hazavinni és megenni az elütött állatot, de például az USA-ban hosszú hagyománya van a roadkill-konyhának. Arról megoszlanak a vélemények, hogy jó ötlet-e megenni a dögöt, különösen a járványveszély miatt, de sokan azt állítják, hogy környezetvédelmi szempontból egyenesen bűn veszni hagyni az elütött vagy elhullott állatot.