Hétfőn az utolsó utasok is elhagyták az MV Hondius óceánjárót, amelynek fedélzetén április elején hantavírus-járvány tört ki. A fertőzés elsősorban rágcsálókról terjed emberre, de a szűk térben összetömörülő embertömeg jelentősen megnövelte a járvány elburjánzásának esélyét. A megbetegedés tüneteit nehéz megkülönböztetni az influenza jeleitől, ugyanakkor a vírus jóval lassabban terjed a covidjárványért felelős koronavírusnál, így az egészségügyi szakértők egyelőre nem helyeztek kilátásba nagy léptékű lezárásokat.

A holland Oceanwide Expeditions utazásszervező cég hajója április 1-jén indult útnak az argentin Ushuaiából Európa irányába, és 10 nappal később halt meg a vírus első áldozata. Mire az óceánjáró megérkezett a Spanyolországhoz tartozó Tenerife szigetére, a fertőzésbe további két utas is belehallt, míg a közbeeső állomásokon többeket evakuáltak.

A MV Hondius május 11-én, hétfőn indult el újra Teneriféről, ahol hat utas – köztük négy ausztrál, egy brit és egy új-zélandi – valamint a személyzet néhány tagja hagyta el a fedélzetet. Spanyolország egészségügyi minisztere, Mónica García azt nyilatkozta, hogy a személyzet további harminckét, többségében Fülöp-szigeteki származású tagja marad a fedélzeten, amíg az óceánjáró eléri végállomását, Rotterdamot. A hajón eredetileg összesen 149 ember tartózkodott; a legtöbben az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Spanyolországból érkeztek.

Az evakuáció utolsó turnusában, kedden 28 embert szállítottak két repülőjárattal Teneriféről Hollandiába, az eindhoveni repülőtérre. Az elmúlt hetekben is nagy erőkkel zajlott az utasok kimentése: a holland kormány által bérelt repülőkkel összesen 122 utast és legénységi tagot szállítottak haza származási országukba. A hajóról május másodikán jelentették az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a vírus jelenlétét, amikor meghalt az óceánjáró harmadik bizonyítottan fertőzött utasa is. Az első haláleset április 11-én történt, ekkor egy idős holland férfi vesztette életét, aki bár produkált tüneteket, a tesztelést már nem élte meg. Az elhunyt feleségének egészségügyi állapota is romlani kezdett, így először Szent Ilona szigetére, majd Johannesburgba szállították, ahol később a nő is meghalt. A tesztelést végző hatóságok a harmadik áldozat és a holland nő hantavírus-fertőzöttségét is megerősítették.

Egyre súlyosabb esetekről számolnak be a kórházak

Az MV Hondius utasainak kórházba szállítása után a helyi egészségügyi intézmények egyre többjüknél azonosították a vírust. A WHO kedden közzétett X-bejegyzésében arról számolt be, hogy a múlt heti nyolcról kilencre emelkedett a megerősített hantavírusos esetek száma, és további két embernél is valószínűsíthető a fertőzés jelenléte. A spanyol egészségügyi minisztérium korábban azt közölte, hogy az egyik hétfőn evakuált spanyol állampolgár pozitív hantavírus-tesztet produkált, és a Hollandiában, illetve Dél-Afrikában kezelt két brit állampolgárnál is megerősítették a fertőzés jelenlétét.

A holland egészségügyi intézmények nemcsak a hajó utasait helyezték megfigyelés alá, hanem hat hétre karanténba zárták a holland Nijmegen városában található kórház tizenkét dolgozóját is, akik egy fertőzött beteg vér- és vizeletmintáinak kezelésekor nem követték a szigorú protokollokat. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban ennél enyhébbek a karanténra vonatkozó szabályok: a merseyside-i Arrowe Park Kórházban elkülönített 22 utas 72 óra karantén után, azaz rövidesen hazamehet. Robin May professzor, az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségének tudományos igazgatója a hét elején elmondta, hogy a kórházban lévők „egészségesek és tünetmentesek”, ugyanakkor várhatóan 42 napot kell az otthonukban tölteniük, mielőtt érintkeznek a külvilággal.

Eközben az érintett országok egyre súlyosabb eseteket jelentenek: kedden a francia Bichat Kórház fertőző betegségek részlegének szakértője, Xavier Lescure azt nyilatkozta, hogy az óceánjáróról Párizsba szállított egyik francia nő állapota súlyos. A beteg a fertőzés tüdő- és szívproblémákat okozó formájában szenved, és olyan életmentő készülékre van szüksége, amely a vért egy mesterséges tüdőn keresztül pumpálja, oxigénnel látja el, majd visszajuttatja a testbe.

Az óceánjáró tizennyolc amerikai utasát az Egyesült Államok két vezető egészségügyi intézményében, a nebraskai nemzeti karanténközpontban, illetve az atlantai Emory Egyetemen tartják karanténban. Az amerikai utasok közül ketten lehetnek fertőzöttek: egyikük nem mutat tüneteket, de tesztjének eredménye pozitív lett, a másiknak enyhe tünetei vannak. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) képviselője, Brendan Jackson egy hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy az amerikai utasokat akár 42 napig is kórházi karanténban tarthatják, és teljesen tünetmentesnek kell lenniük, mielőtt hazatérhetnek.

A hantavírus legsúlyosabb fajtája terjedt az óceánjárón

Brendan a BBC-nek elmondta, hogy a vírus szimptómái könnyen összetéveszthetők a megfázás tüneteivel, ugyanakkor ezek a jelek nem feltétlenül azt jelentik, hogy a beteg hantavírus-fertőzött. A megbetegedést az elsősorban Dél-Amerikában honos andoki vírus (latin nevén Andes virus, ANDV) okozza: ez az egyetlen olyan Amerikában jegyzett hantavírus, amely rágcsálóról emberre is terjedhet, ugyanakkor globálisan ritka kórokozónak számít. A hantavírusok általában rágcsálók ürülékével, vizeletével vagy nyálával szennyezett por belélegzésén keresztül terjednek, és az emberek közötti terjedéséhez szoros fizikai kontaktus szükséges.

„A covid-világjárvány csúcspontján egyetlen fertőzött személy nagyon gyorsan sok más embert is megfertőzhetett. Ezzel szemben az andoki vírussal fertőzöttek átlagosan kevesebb mint egy másik embert fertőznek meg. Ugyanakkor az olyan zárt terek, mint a hajók, felgyorsíthatják ezt a folyamatot” – mondta Scott Pegan, a Kaliforniai Egyetem riverside-i Orvostudományi Karának professzora a Knowridge-nek. A hantavírus típusai minden földrészen megtalálhatók, de a fertőzéses esetek meglehetősen ritkák, írja az CDC. Az Egyesült Államokban előforduló törzsek – köztük az andoki vírus – jellemzően hantavírusos tüdőszindrómát, azaz légzőszervi betegséget okoznak. A fertőzöttek halálozási aránya 35 százalék.

A keleti féltekén, Európában, Afrikában és Ázsiában előforduló törzsek fertőzései vérzéses lázzal és vesekomplikációkkal járnak, a halálozási rátájuk pedig jóval alacsonyabb – 1-15 százalék –, mint az amerikai hantvírusé. Sabra Klein, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola Molekuláris Mikrobiológiai és Immunológiai Tanszékének professzora a New York Timesnak elmondta, hogy a halálesetek jellemzően idősebb embereknél fordulnak elő, illetve olyanoknál, akiknek egyéb társbetegségeik vannak, amelyekről tudjuk, hogy súlyosabb légzőszervi megbetegedéssel járnak.

A vírus halálozási aránya magas, de készül a vakcina

Bár a covidjárvány világszerte mély nyomot hagyott a világ országainak egészségügyi rendszereiben, a hantavírus nem állítható párhuzamba a covidot okozó SARS-CoV-2 vírussal – magyarázta Pegan. A professzor a CDC méréseihez hasonló értékben határozta meg az észak-amerikai hantavírus okozta tüdőszindróma halálozási arányát: szerinte ez 40 százalékra tehető, azaz a fertőzöttek közel fele belehal a megbetegedésbe. A fertőzés korai tünetei gyakran hasonlítanak az influenzáéra: a betegek lázat, izomfájdalmat, fáradtságot, fejfájást, szédülést tapasztalhatnak, majd a betegség tüneteinek felerősödésekor súlyos légzési nehézségek alakulnak ki, amikor a tüdő elkezd megtelni folyadékkal. Ezek a hatások egy és nyolc hét közötti lappangási idő után jelentkeznek. Pegan és kutatócsapata vakcinák és kezelések fejlesztésével foglalkozik, így az andoki hantavírus-törzs terjedésének lehetséges következményeit is vizsgálták.

Az eredmények szerint az andoki hantavírus-törzs terjedése korlátozottnak tűnik, mivel nagyon közeli érintkezés szükséges hozzá, így az általános közegészségügyi kockázata továbbra is alacsony. Ugyanakkor egy keddi, madridi sajtótájékoztatón a WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus így fogalmazott: „jelenleg nincs jele annak, hogy egy nagyobb járvány kezdetét látnánk. De természetesen a helyzet változhat, és tekintettel a vírus hosszú lappangási idejére, elképzelhető, hogy az elkövetkező hetekben további eseteket fogunk látni.” Bár egyelőre nem létezik kifejlesztett és széles körben alkalmazott kezelési eljárás, egy nemzetközi kutatócsoport hatékony védőoltást fejleszt a fertőzés ellen. A projekt az EnsiliTech nevű bristoli biotech-startup, a hantavírus elleni antigént kifejlesztő texasi Emervax és a vakcinákat előállító dél-afrikai Afrigen együttműködésében valósul meg.