A napokban szenzációs antianyag-kísérletei miatt címlapokra került Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN legfőbb döntéshozó testületének a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) patinás székházában május 22-én rendezett rendkívüli ülésén kiderül, hogy mi lesz a Nagy Hadronütköztetőt (LHC) követő korszakot meghatározó európiai kutatási projekt; a részecskefizikus közösség bele vág-e a proton-proton ütköztető LHC-nál is nagyobb energiájú elektron-pozitron ütköztető, a Jövőbeli Körkörös Ütköztető (Future Circular Collider, FCC) megvalósításába.

Az eddigi elképzelések szerint az FCC egy 91 kilométer kerületű, föld alatti, gyűrű alakú alagútban kapna helyet, amely körülbelül háromszor hosszabb, mint az LHC, és a részecskéket ütköztető nyalábok energiája jelentősen, teljes kiépítésben 5-szörösen meghaladja majd a korábbi kör alakú ütköztetőét. A kutatók célja, hogy a részecskefizika standard modellje által még megválaszolatlan kérdésekre válaszokat találjon, egyebek mellett az univerzum jelentős részét alkotó sötét anyag részecskéinek felfedezésében is bízva. A világ legjelentősebb részecskefizikai kutatóhelyének számító CERN legfelső grémiumának végső döntése az FCC megépítésének elkezdéséről 2028 körül várható.

Az MTA hétfői közleménye szerint a CERN Tanács rendkívüli ülése dönt a Magyarországgal együtt 25 ország 18 ezer fős kutatói közössége által 6-7 évente felülvizsgált és újrafogalmazott részecskefizikai stratégiáról, amely egyebek mellett kijelöli az univerzum 95 százalékát alkotó sötét anyag és sötét energia kutatásának irányait.