Tavaly 30 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékleteket mértek az északi sarkkörön, Norvégia, Svédország és Finnország történetének legsúlyosabb, három hétig tartó hőséghulláma során. Ez csak egy azokból az aggasztó jelekből, amit a szerdán közölt 2025-ös európai éghajlati állapotjelentés (ESOTC) kiemel, illusztrálva a globális felmelegedés kontinensünkre gyakorolt hatásait.

Európa 95 százaléka átlagosnál magasabb éves hőmérsékleteket tapasztalt 2025-ben, és az európai tengerek éves felszíni hőmérséklete is rekordot döntött. „Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és ennek a következményei már most súlyosak” – mondta Florian Pappenberger, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) vezetője.

Ezek közé tartoznak a hó- és jégtakarók területének csökkenése, valamint a veszélyesen magas hőmérsékletek által táplált aszályok és tűzvészek is. Az erdő- és bozóttüzek tavaly rekordnagyságú területen, több mint 1 millió hektáron pusztítottak, miközben a tavalyi év az egyik legszárazabb volt 1992 óta. 2025 májusában Európa területének felét aszály sújtotta, miközben az európai folyók 70 százalékánál az éves vízhozama elmaradt az átlagtól.

Brutálisan olvadtak tavaly az izlandi gleccserek

Az európai hótakaró területe 2025 márciusában a valaha mért harmadik legalacsonyabb volt, és 31 százalékkal maradt az átlag alatt. Ez 1,32 millió négyzetkilométeres különbséget jelent, ami Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria és Svájc együttes területének felel meg. Eközben a gleccserek visszahúzódása egész Európában folytatódott, Izlandon a valaha volt második legnagyobb gleccserjég-veszteséget mérték, és a grönlandi jégtakaró 139 milliárd tonna jeget vesztett el.

„Az emelkedő hőmérsékletek, valamint a kiterjedt erdő- és bozóttüzek és aszályok fényében a bizonyítékok egyértelműek, a klímaváltozás nem a jövő fenyegetése, hanem a jelen valósága” – mondta Samantha Burgess, a Copernicus klímaváltozás-figyelő szervezet éghajlati stratégiai vezetője.

2025-ben a globális átlaghőmérséklet 1,47 fokkal lépte túl az iparosodást megelőző időszak értékét, amivel a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb év volt. A felmelegedésért az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok felelnek, elsősorban a szén-dioxid, aminek légköri koncentrációja három millió éve most a legmagasabb.

Az elmúlt három év után elkerülhetetlenné vált a párizsi klímaegyezményben rögzített 1,5 fokos küszöb túllépése, így már a klímacél meghaladásának kezelésére kell koncentrálnunk – nyilatkozta januárban a Qubitnek Carlo Buontempo, a Copernicus klímaváltozás-figyelő szervezet igazgatója.