Régészek Szlovákiában felfedeztek egy nagy kiterjedésű római kori katonai tábort, amelyet Marcus Aurelius csapatai használtak a II. század végén, a germánokkal zajló konfliktus során. A „különlegesen ritka” a régészeket is meglepte, mert ietpősen eltemetett katona holttesteket is találtak ott, szokatlan sírhelyeken, többek között kutakban is – számol be a LiveScience.

A 7,4 hektáros tábor maradványait Šurany (Nagysurány) közelében találták, Szlovákia délnyugati részén. „Gyakorlatilag egy teljes római menettábort vizsgálhatunk meg, ami európai viszonylatban rendkívül ritkaságnak számít” – mondta közleményében Matej Ruttkay, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója. „Olyan helyszínt kutatunk, amely közvetlenül a rómaiak és a germánok közötti katonai konfliktust követően szűnt meg létezni.”

Időszámításunk után 166 és 180 között a rómaiak több hadjáratot vívtak a germán eredetű markomannok ellen, akik a Duna északi partján, a Római Birodalom határvidékén, a mai Szlovákia és Csehország területén éltek. Marcus Aurelius császár, aki Kr. u. 161 és 180 között uralkodott, személyesen vezette csapatait ezekben a háborúkban, amelyek célja a birodalom határainak megvédése és a barbár betörések visszaverése volt. A háborúk Marcus Aurelius halálával véget értek, amikor fia, Commodus békét kötött a markomannokkal.

A most felfedezett római katonai tábornak öt bejárati kapuja volt, erődítésekkel, valamint a menettáborokra és légiós táborokra jellemző ívelt árok- és sáncrendszerrel. Nyugat-Szlovákiában 2024-ben már felfedeztek egy katonai tábort, a feltételezések szerint ezen a helyszínen írta Marcus Aurelius az Elmélkedések című művének egy részét.

A most feltárt tábor leginkább azért lepte meg a régészeket, mert ott több helyen teljes csontvázakat és emberi csontmaradványokat találtak árkokban, kutakban és sietve kiásott sekély sírokban. Mellettük katonai felszerelési tárgyakat és fegyvereket is találtak, köztük lándzsákat, nyílhegyeket, sisakok darabjait, szegmentált és pikkelypáncélzat elemeit, légiós fibulákat, pénzérméket, valamint a jellegzetes katonai saruk maradványait, amelyeknek a talpába vert vasszegek is fennmaradtak. A szokatlan temetkezési módokat látva a kutatók arra keresik a választ, hogy a katonák harci sérülések vagy betegség következtében haltak-e meg. A tábor rendkívüli mérete és a feltárt anyag mennyisége miatt a lelőhely teljes körű elemzése még évekig tarthat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mit adtak nekünk a szarmaták?

Dippold Ádám tudomány június 27.

Pannonia római múltja alaposan dokumentált és ismert, a szarmatákat viszont valahogy mindenki elfelejtette, pedig a régi, daliás időkben csontkorcsolyákon keltek át a befagyott Dunán, hogy a rómaiakat abajgassák. Róluk nyílt most kiállítás az Aquincumi Múzeumban.

Irdatlan méretű római kori cipőket találtak Angliában

Dippold Ádám tudomány 2025. július 4.

Mai méretezés szerint 49-esek lennének, a régészek egyelőre csak találgatják, hogy kik hordhatták őket.

Római kori tömegsírt találtak egy bécsi focipálya alatt

Dippold Ádám tudomány 2025. április 3.

Körülbelül 150 fiatal római katona holtteste került elő, a csontokon nyilaktól, lándzsáktól, tőröktől és kardoktól származó sérülések voltak. A lelet különösen ritkának számít, ahogyan az is, hogy a holttesteket nem hamvasztották el, ahogy a korban szokás volt.