Édesanyánk sejtjei életünk végéig bennünk maradhatnak, akár az agyunkban is

A legtöbb ember agyában jelen lehetnek az anyjától származó sejtek, amelyek még a magzati fejlődés során jutottak át a méhlepényen, és akár élete végéig ott is maradhatnak – derül ki egy amerikai kutatócsoport friss tanulmányából, amelyről a New Scientist számolt be. A jelenséget mikrokimérizmusnak nevezik.

Régóta ismert, hogy szervezetünkben kis számban anyai és más rokoni sejtek is előfordulnak, és ezek szerepet játszhatnak a szövetek javításában vagy az autoimmun betegségek kockázatának kialakulásában. Az viszont eddig kevéssé volt tisztázott, hogy mennyire gyakoriak az agyban, és hogy mit csinálnak ott. Ennek vizsgálatát nehezíti, hogy az anya és a gyermeke mintáira egyaránt szükség van, ráadásul a friss kutatást vezető Sami Kanaan, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársa szerint ezek a sejtek jellemzően százezerből egyet tesznek ki.

A kutatók 37 gyerek (újszülöttektől 14 évesekig) epilepsziaműtét során eltávolított agyszövetét hasonlították össze az anyjuktól vett szájnyálkahártya-mintákkal. RNS-szekvenálással és egy saját fejlesztésű számítógépes eszközzel, amely kiszűri a „nem illeszkedő", idegen eredetű sejteket, 26 gyermeknél találtak anyai sejteket, átlagosan 2,2-t százezer sejtenként. A kutatók szerint valószínűleg ennél több gyermek agyában vannak anyai sejtek. A módszer ugyanis a DNS-beli eltérések alapján különbözteti meg az anyai sejteket a gyermek saját sejtjeitől, a gyermek pedig génjei felét az anyjától örökli. Ahol a kettőjük DNS-e megegyezik, ott az anyai sejtek rejtve maradhatnak.

Az anyai sejtek többféle szerepben is jelen voltak: idegsejtként, az agy immunsejtjeiként szolgáló mikrogliaként, az idegsejteket támogató asztrocitaként, az idegrostok szigetelőhüvelyét létrehozó oligodendrocitaként, valamint az ereket bélelő endotélsejtként is.

A csapat három korábban publikált adatsort is újraelemzett, amelyekben 22 hetes magzattól 80 év felettiekig minden korosztály szerepelt. Anyai sejteket minden életkorban találtak, bár számuk az évek során csökkent, valószínűleg a programozott sejthalál miatt. A kutatásban részt nem vevő Hina Chaudhry, a New York-i Icahn Orvosi Egyetem munkatársa szerint az eredmény azt mutatja, hogy minden emberi agy valószínűleg több ember genetikai mozaikja. Fontos ugyanakkor, hogy a tanulmány egyelőre csak preprint formában jelent meg a bioRxiv oldalán, vagyis független szakértők még nem lektorálták.