Gravitációval küldtek blokkolhatatlan üzenetet egy téglafalon keresztül

november 19.
tudomány

Gravitáció segítségével tudtak üzenetet átjuttatni egy téglafalon, egy lift és egy rendkívül érzékeny gravitációmérő műszer (graviméter) segítségével az ausztráliai Brisbane-ben működő Queenslandi Egyetem kutatói. A kísérletre az egyetem egyik épületében került sor, ahol a fizikuscsoport két emelet között le-föl mozgatta a liftet. A felvonó 1,8 tonnás ellensúlyát két különböző pozícióba állították, amelyek a bináris kódban a 0-t és az 1-et jelképezték. Egy szomszédos helyiségben elhelyezett graviméter érzékelte a gravitációs mező változásait, majd azokat egyetlen szóvá alakította: gravity, azaz gravitáció – számol be a Phys.org. A kutatás eredményeit a csoport a Science Advances című tudományos folyóiratban publikálta.

Charles Woffinden, a Matematikai és Fizikai Kar kutatója szerint a gravitációs kommunikáció egyik különösen érdekes előnye, hogy a jelet a hagyományos fizikai akadályok nem tudják egyszerűen leárnyékolni. A rendszer még igen messze van a gyakorlati alkalmazhatóságtól, de a kísérlet bizonyítja, hogy lehetséges ilyen kommunikációs módszert alkotni. „A vezeték nélküli kommunikációban használt elektromágneses jelekkel ellentétben a gravitációs jelet nem lehet blokkolni azáltal, hogy valamilyen hagyományos anyagot helyezünk az útjába” – idézi a Phys.org Woffindent. „Bárki, aki veszítette már el a térerőt egy alagútban, vagy küzdött a Wi-Fi-jel falakon keresztüli átvitelével, értheti, mitől vonzó ez a megoldás."

Az ötlet eredetileg egy érintkezésmentes teherautó-mérleg kifejlesztését célzó projektből származott. „A célunk az volt, hogy teherautók, illetve más, nagy méretű járművek tömegét a gravitációs vonzásuk mérésével határozzuk meg” – mondta Andrew Groszek, a fizikuscsoport egyik tagja. Miután bebizonyították, hogy az elképzelés működik, felismerték, hogy ugyanez a fizikai jelenség információk kódolására és továbbítására is használható.

Andrew White, aki szintén a csoport tagja, kifejti, hogy a gravitációalapú kommunikáció jövőbeli alkalmazásának legnagyobb korlátja az alacsony adatátviteli sebesség. „A liftünk csigalassúsággal működött, ezért a kísérlet során mindössze percenként egy bitet tudtunk továbbítani, egyetlen szó elküldése egy teljes órát vett igénybe” – mondta White. – A gravitációs kommunikáció sebessége attól függ, mekkora a mozgatott tömeg, milyen gyorsan tudjuk mozgatni, és milyen érzékeny az érzékelőberendezés.” Kvantumérzékelők – ambiciózus feltételezések alapján – azonban akár 500 méteres hatótávolságot és percenként körülbelül 15 bites adatátviteli sebességet is lehetővé tehetnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: