Elkészült Magyarország 2025-ös bizonyítványa
11 különböző globális index adatait összesítettük a várható élettartamtól a korrupción át a boldogságig. Óriási meglepetés: a régiós országok között az utolsók vagyunk.
Marosán György
Az AI-ember hibrid lesz a teremtés új koronája?
Elvezethet-e az ember és a mesterséges intelligencia között létrejövő, egyre mélyülő egymásra utaltság egy új, még a szingularitásnál is kevésbé belátható létszint kialakulásához?
„Mintha egy szuperintelligens lény megbabrálta volna a fizikát, a kémiát és a biológiát”
Hogyan keletkezett az élet? Teremtették a világegyetemet, életre-hangolták, vagy magától életre hangolódott? Bár elképzelhető, hogy a megfigyelések és kísérletek nyomán a fizika megalkotja a lét kezdetét tisztázó elméletet, ezzel a hit és a tudomány vitája nem ér véget.
Új Isten születik?
A változó világ az egyes vallásokat is változásra készteti, de miért ne jöhetne létre egy olyan új, globális vallás, ami elfogadható válaszokat nyújt azokra a kérdésekre, amelyek eddig fel sem merültek?
Vásárolható-e pénzért boldogság?
A 21. században a pénz közvetlen boldogságnövelő hatásába vetett bizalom megcsappant; a jövedelem és a boldogság közötti, korábban szoros kapcsolat fokozatosan megszűnt. Hogyan tovább, ha már nem fér több Porsche a lakóbuszba?
Nem az MI jelenti a legnagyobb veszélyt a világra, hanem mi
Ahogy egyre szélesebb körben alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, egyre inkább szorongunk az általa jelentett kockázatok miatt, miközben nyilvánvaló, hogy rendet kell teremtenünk a káoszban, és nem nélkülözhetjük a segítségét.
A matrjoska-modell: hogyan működik az ember, és miért csalható olyan könnyen csapdába?
A modern ember egymásra épülő evolúciós rétegekből tevődik össze, és ahogy a történelemben sokszor, ma is megesik, hogy egyes politikusok vagy cégek a számukra kívánatos rétegek előhívásával manipulálják a tömegeket, írja Marosán György.
Isten nélkül hol a poén?
A 21. században, bár a megválaszolatlan kérdések egyáltalán nem fogynak, sőt a tudomány előrehaladtával éppen sokasodnak, egyre megalapozottabbnak tűnik a kételkedés a keletkezés problémájára adott intelligens tervező típusú megoldásban. Így a lét alapkérdésére adható válaszok keresése is radikális fordulatot vehet.
Hogyan légy sikeres?
Megválaszolhatatlan kérdésnek tűnik, pedig egy amerikai politológus és egy matematikai pszichológus már több mint 40 éve megválaszolta, mindössze két egyszerű szabályban. Mi az a tit-for-tat stratégia, és alkalmazható-e a mai kaotikus világban?
Mi lenne, ha kiszámíthatatlan diktátorok helyett a mesterséges intelligenciára bíznánk az emberiség jövőjét?
Kérdés, hogy az emberiség kész-e elfogadni, hogy egy MI által vezérelt globális modell közvetítésével hozza meg döntéseit – olyan modellével, ami nyitott a párbeszédre, partnerei elé tárja az összes lehetséges megoldást, és megmutatja, hogy az egyes szereplőknek javasolt döntés miként hat másokra.
Különvélemény: A burjánzó erőszaknak ma már csak a mesterséges intelligencia vethet véget
Az emberiség történetében a kisebb közösségek szabályai, az isteni büntetések ígérete, majd az államok intézményei is hatásosan kezelték a bűnözést, de a globalizált és egyre polarizálódó világunkban ezeknek egyre kisebb az elrettentő erejük. Mi lenne, ha még azelőtt azonosíthatnánk a bűnelkövetőket, hogy megtörténne a baj?
Hiába a tudomány és a technológia vívmányai, egyre rosszabbul kezeljük a katasztrófákat és a válságokat
Az egyre összetettebbé váló politikai rendszerek nem tudnak fellépni a hirtelen feltűnő válságok ellen, ahogy a felelősöket is egyre nehezebb azonosítani egy-egy katasztrófa esetén. Pedig a krízis jelei általában szem előtt vannak, a tudomány figyelmeztetése helyett azonban a politikai és gazdasági érdekek dominálnak. De hogy lehet ebből kitörni?
A történelem mozgatórugója: a csere
Az emberi történelem tranzakciók létesítése, kiterjesztése és a rendszer büntetőintézményekkel történő stabilizálása során íródik. A hősök és próféták, tudósok és művészek, felfedezők és hadvezérek, királyságok és nemzetek küzdelmeiről szóló színes mesék lényegében a tranzakciók és a feladatváltás költségeinek csökkentésére irányuló tettek sorozatáról szólnak.
Valóban gonosz a kapitalizmus?
Nemcsak az elvakult forradalmárok, de a megkérdőjelezhetetlen erkölcsű művészek is sokszor a gonosz megtestesülésének és az emberiség ellenségének tekintik a tulajdont és pénzt. Mikor és miért sétáltak bele őseink ebbe a csapdába?
Újabb gyökeres átalakulás küszöbén áll a világ
A történelem során minden nagy átalakulás alapvetően felzaklatta a társadalmakat: a törzsi közösségek rettenetként élték meg az állam hatalmi szerkezetének kiépülését, és a piacgazdaság, illetve a liberális demokrácia létrejötte is gyökeres szakítást hozott a korábbi szokásokkal. Mi történik most?