Az ázsiai szuperhatalom egyre növekvő katonai, politikai és gazdasági erejét nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a megértésben nem sokat segít, hogy a nyugati világ a mai napig kolonialista gőggel tekint az egyre fontosabbá váló országra, hangzott el az Agora Kínai titkait boncolgató kerekasztal-beszélgetésén.
Kína kulturális, politikai, gazdasági expanzíiója tagadhatatlan, és a Föld minden térségében érzékelhetővé vált. Ennek hátterét próbálja feltárni az AGORA csütörtök esti, ezúttal online kerekasztal-beszélgetése, amelyre a szervezők sok szeretettel várják virtuális vendégeiket.
Online is megtekinthető az Agora kerekasztal-beszélgetése, amelyen ezúttal a vallás került terítékre. A beszélgetés vendégei Povedák István antropológus, Szummer Csaba pszichológus és Mártonffy Marcell teológus voltak.
Mi történt a vallással a felvilágosodás idején? Nevezhetők-e vallásnak a 20. század szélsőséges politikai mozgalmai, és szakrális tisztelet övezi-e Jimmyt, a királyt? Niké vagy a Nike kultuszát éljük? Letorkolhatjuk-e a Balaton-tagadókat? Az Agora szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésén a tudás és a tudomány után a hit került sorra.
Az Agora szabadegyetem második előadásán az információ és a tudás ma különösen bonyolult viszonyát vesézte ki Wessely Anna, Falus András, Brys Zoltán és Tillmann J. A. A beszélgetésről készült videó már nálunk is megtekinthető, a következő, pénteki eseményen a vallásról lesz szó.
Megvan az a vicc, hogy két politikus találkozik, és azt hazudják egymásnak, hogy jó reggelt? Az Agora szabadegyetem első előadása a szavak erejét, hamisságát és igazságát járta körül péntek este a Nyitott Műhelyben.
Érdemes-e a szót szaporítani? Mennyiben befolyásolja a közbeszéd az egyéni nyelvhasználatot? A politika tényleg a szavakért folytatott küzdelem? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az AGORA szabadegyetem első előadása a Nyitott Műhelyben november 15-én, pénteken.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.