Finnországban két évig tesztelték a feltétel nélküli alapjövedelmet, még boldogabbak lettek tőle

2020.05.08. · gazdaság

Európában először vizsgálta Finnország, hogy milyen hatása van a feltétel nélküli alapjövedelemnek (FNA) az abban részesülők életére. A kétéves projekt eredményeit bemutató tanulmány szerint a kísérlet nem sokat segített abban, hogy munkára ösztönözze a résztvevőket, de a mentális egészségre, a magabiztosságra és az élettel való általános elégedettségre pozitív hatással volt.

A finn projektet 2017-ban és 2018-ban vezényelték le, ez idő alatt összesen 2000 véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli részesült a havi 560 eurós (akkori árfolyamon körülbelül 175 ezer forintos) alapjövedelemben. A kézhez kapott összeg mellé semmilyen feltételt nem társítottak, vagyis nem volt kötelező állást keresniük, és nem csökkentették az alapjövedelem összegét, ha közben mégis munkát vállaltak.

A kísérlet célja eredetileg az volt, hogy kiderítsék, a garantált jövedelem ösztönzi-e arra az embereket, hogy vállaljanak akár alacsonyabb fizetéssel járó vagy ideiglenes munkákat úgy, hogy közben nem kell attól félniük, hogy éhen halnak.

A pénz boldogít

A Helsinki Egyetem kutatói 81 mélyinterjún keresztül értékelték a projekt eredményeit, és arra jutottak, hogy bár a résztvevők tapasztalatai eltérőek, általánosságban elmondható, hogy a kontrollcsoporthoz képest elégedettebbek lettek az életükkel, és a mentális egészségükre is jó hatással volt, kisebb mértékben jelentkezett náluk depresszió, szomorúság vagy magány.

photo_camera Ritka látvány: hajléktalan Helsinki utcáin Fotó: OLIVIER MORIN/AFP

Bár mérsékelten a munkavállalási kedv is nőtt az alapjövedelemben részesülők körében, ez leginkább egyes alkategóriákban volt megfigyelhető, például a gyereket nevelő családosoknál. Ettől függetlenül olyan területeken is jobb eredményekkel zártak a program résztvevői a kontrollcsoport tagjaihoz képest, mint az önállóság érzete, az anyagi biztonság vagy a jövőbe vetett hit.

„Voltak, akik azt mondták, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem semmilyen hatással nem volt a produktivitásukra, mivel továbbra sem volt a lakóhelyük környékén elérhető állás a szakterületükön. Mások azonban arról számoltak be, hogy az alapjövedelem mellett szívesebben vállaltak olyan rosszul fizetett munkákat, amiken más esetben el sem gondolkoztak volna” – mondta a Guardiannek Helena Blomberg-Kroll, a kutatás vezetője, aki szerint a szabadúszók, a művészek és a vállalkozók örültek leginkább a programnak, mivel kisebb kockázattal kezdhettek álmaik megvalósításába.

Blomberg-Kroll szerint a kutatási eredmények egyaránt alátámaszthatják az FNA támogatóinak és ellenzőinek érveit, de ahogy azt 2020 elején az egész világ megtanulhatta, bizonytalanságban nem jó élni. „Bár az alapjövedelem nem oldhatja meg minden egészségügyi és társadalmi problémánkat, mindenképpen el kell kezdeni beszélni arról, hogy a gazdasági nehézségek idején ez is egy megoldás lehet” – mondta a kutató.

Ferenc pápától Skóciáig

A koronavírus-világjárvány idején több országban újra felmerült a feltétel nélküli alapjövedelem kérdése, hiszen rengetegen saját hibájukon kívül váltak munkanélkülivé. Még Ferenc pápa is megemlítette húsvéti beszédében, hogy „talán eljött az ideje, hogy megfontoljuk a feltétel nélküli alapjövedelmet”.

photo_camera Ferenc pápa a húsvéti beszédében támogatta az FNA bevezetését Fotó: HANDOUT/AFP

A spanyol kormány áprilisban jelentette be, hogy „minél előbb” bevezeti a feltétel nélküli alapjövedelmet a legszegényebb háztartásokban, így körülbelül egymillióan részesülhetnek a jövedelem ilyen formájában. A szocialista gazdasági miniszter, Nadia Calviño azt is elmondta, hogy reményei szerint ez nem csak ideiglenes eszköz lesz – a baloldali koalíciós pártok már januárban megegyeztek arról, hogy az FNA bevezetését is belefoglalják a kormány négyéves tervei közé.

Skóciában maga az első miniszter, Nicola Sturgeon jelezte a héten, hogy a járvány okozta válság bizonyította, hogy szükség van az FNA bevezetésére. A skótok már a brit kormány elé is tárták tervezetüket, és kifejezték reményüket, hogy a járvány levonulása után hamarosan meg is valósíthatják a programot. A Reform Scotland nevű tanácsadó szervezet ajánlása alapján a felnőtteknek évi 5200 font (kb. 2 millió forint), míg a 16 év alattiaknak évi 2600 font (kb. 1 millió forint) alapjövedelmet biztosítana Skócia.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás