Sokakkal bizonyára ennél jóval békésebb időkben is előfordul, hogy hirtelen eszükbe jut, hogy mi lenne, ha valaki ledobná az atomot. Ez merült fel Alex Wellerstein tudománytörténészben is, amikor a fő szakterületéhez, az atomfegyverek történetéhez keresett valamilyen vizualizációs megoldást.

Ez lett a 2012-ben indított Nukemap, amelyre az orosz-ukrán háború kitörése és a többször hangoztatott atomfenyegetés hatására az elmúlt napokban annyian kattintottak, hogy a szerver nem bírta a terhelést, és tükrözni kellett, hogy elbírja a megnövekedett terhelést.

Wellerstein a weboldalán azt írja, hogy a Nukemap tulajdonképpen Samuel Glasstone amerikai kémikus és Philip J. Dolan fizikus 1977-es atomfegyverügyi alapvetésének (The Effects of Nuclear Weapons) és egy online térképnek a házasításából született. Wellerstein először 2004-ben vágott neki a feladatnak, de az a verzió nem sikerült valami fényesen, majd miután a barátai lebeszélték róla, hogy az Alex’s Amazing Nuclear Weapon Simulator néven rakja ki a netre a programot, 2013-ban megszületett a végleges verzió.

Krízis idején nő az érdeklődés

A készítő szerint a hirtelen népszerűség egyik oka az, hogy a brit bulvársajtó rábukkant az oldalra, de megjegyezte azt is, hogy az olyan események után, mint például az észak-koreai rakétatesztek, rendszerint megemelkedik az oldal forgalma. A mostani helyzetben a Nukemap napi 10-20 ezer látogató helyett 150 ezret fogad.

Wellerstein szerint a különböző országok lakói különféle módokon használják a programot: az amerikaiak rendszerint arra kíváncsiak, hogy mi történne, ha az Egyesült Államokat érné találat, az izraeliek Iránt, Irán pedig Oroszországot veszi virtuálisan célba. A programban több különböző paramétert is meg lehet adni, így például egy listából ki lehet választani egy-egy ismert bombát, emiatt például a hirosimai atomcsapás évfordulóján sokan (például iskolák) a robbanás méretének szemléltetésére is használják.

A szerző nem feltétlenül rémisztgetni akar: a Nukemap célja a tájékoztatás. Ahogy mondja, az emberek nem lesznek kevésbé rémültek attól, ha nem tudják vizualizálni, mekkora területen milyen pusztítást okozna egy atombomba.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Vlagyimir Putyin hosszú évek óta fenyegeti a világot a nukleáris háború rémével

Sz. Bíró Zoltán tudomány 2022. március 9.

Míg a nyugati politikusok gondosan kerülik az atomháborúval való fenyegetőzést, az orosz elnöknek az utóbbi időkben szinte már nincs olyan beszéde, amiben ne hozná szóba a nukleáris háború lehetőségét és az orosz atomfegyverek erejét.

AZ USA annyi pénzt költ nukleáris fegyverkezésre, hogy abból négyszer eljuthatnánk a Marsra

Hegyeshalmi Richárd TECH 2021. április 21.

A ma használt 30-50 éves robbanófejek és rakéták rég elavultak: modern harcászatra nem alkalmasak, kérdőjeles a hatékonyságuk, a karbantartásuk pedig milliárdokba kerül – már ha találnak hozzájuk megfelelő pótalkatrészt. A Pentagon a nukleáris arzenál sosem látott bővítésére készül, de inkább új eszközök fejlesztését, mint a régiek felújítását finanszírozná.

Az USA szimulált egy Oroszországgal vívott atomháborút, mert kell a pénz az új nukleáris fegyverekre

Bodnár Zsolt TECH 2020. február 25.

A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.