Annyian kíváncsiak egy tíz évvel ezelőtti atombombaszimulátorra, hogy a túlterhellés miatt lefagy az oldal

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Sokakkal bizonyára ennél jóval békésebb időkben is előfordul, hogy hirtelen eszükbe jut, hogy mi lenne, ha valaki ledobná az atomot. Ez merült fel Alex Wellerstein tudománytörténészben is, amikor a fő szakterületéhez, az atomfegyverek történetéhez keresett valamilyen vizualizációs megoldást. 

Ez lett a 2012-ben indított Nukemap, amelyre az orosz-ukrán háború kitörése és a többször hangoztatott atomfenyegetés hatására az elmúlt napokban annyian kattintottak, hogy a szerver nem bírta a terhelést, és tükrözni kellett, hogy elbírja a megnövekedett terhelést. 

Wellerstein a weboldalán azt írja, hogy a Nukemap tulajdonképpen Samuel Glasstone amerikai kémikus és Philip J. Dolan fizikus 1977-es atomfegyverügyi alapvetésének (The Effects of Nuclear Weapons) és egy online térképnek a házasításából született. Wellerstein először 2004-ben vágott neki a feladatnak, de az a verzió nem sikerült valami fényesen, majd miután a barátai lebeszélték róla, hogy az Alex’s Amazing Nuclear Weapon Simulator néven rakja ki a netre a programot, 2013-ban megszületett a végleges verzió.

Krízis idején nő az érdeklődés

A készítő szerint a hirtelen népszerűség egyik oka az, hogy a brit bulvársajtó rábukkant az oldalra, de megjegyezte azt is, hogy az olyan események után, mint például az észak-koreai rakétatesztek, rendszerint megemelkedik az oldal forgalma. A mostani helyzetben a Nukemap napi 10-20 ezer látogató helyett 150 ezret fogad.

Wellerstein szerint a különböző országok lakói különféle módokon használják a programot: az amerikaiak rendszerint arra kíváncsiak, hogy mi történne, ha az Egyesült Államokat érné találat, az izraeliek Iránt, Irán pedig Oroszországot veszi virtuálisan célba. A programban több különböző paramétert is meg lehet adni, így például egy listából ki lehet választani egy-egy ismert bombát, emiatt például a hirosimai atomcsapás évfordulóján sokan (például iskolák) a robbanás méretének szemléltetésére is használják.

A szerző nem feltétlenül rémisztgetni akar: a Nukemap célja a tájékoztatás. Ahogy mondja, az emberek nem lesznek kevésbé rémültek attól, ha nem tudják vizualizálni, mekkora területen milyen pusztítást okozna egy atombomba.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: