Annyian kíváncsiak egy tíz évvel ezelőtti atombombaszimulátorra, hogy a túlterhellés miatt lefagy az oldal
Sokakkal bizonyára ennél jóval békésebb időkben is előfordul, hogy hirtelen eszükbe jut, hogy mi lenne, ha valaki ledobná az atomot. Ez merült fel Alex Wellerstein tudománytörténészben is, amikor a fő szakterületéhez, az atomfegyverek történetéhez keresett valamilyen vizualizációs megoldást.
Ez lett a 2012-ben indított Nukemap, amelyre az orosz-ukrán háború kitörése és a többször hangoztatott atomfenyegetés hatására az elmúlt napokban annyian kattintottak, hogy a szerver nem bírta a terhelést, és tükrözni kellett, hogy elbírja a megnövekedett terhelést.
Wellerstein a weboldalán azt írja, hogy a Nukemap tulajdonképpen Samuel Glasstone amerikai kémikus és Philip J. Dolan fizikus 1977-es atomfegyverügyi alapvetésének (The Effects of Nuclear Weapons) és egy online térképnek a házasításából született. Wellerstein először 2004-ben vágott neki a feladatnak, de az a verzió nem sikerült valami fényesen, majd miután a barátai lebeszélték róla, hogy az Alex’s Amazing Nuclear Weapon Simulator néven rakja ki a netre a programot, 2013-ban megszületett a végleges verzió.
Krízis idején nő az érdeklődés
A készítő szerint a hirtelen népszerűség egyik oka az, hogy a brit bulvársajtó rábukkant az oldalra, de megjegyezte azt is, hogy az olyan események után, mint például az észak-koreai rakétatesztek, rendszerint megemelkedik az oldal forgalma. A mostani helyzetben a Nukemap napi 10-20 ezer látogató helyett 150 ezret fogad.
Wellerstein szerint a különböző országok lakói különféle módokon használják a programot: az amerikaiak rendszerint arra kíváncsiak, hogy mi történne, ha az Egyesült Államokat érné találat, az izraeliek Iránt, Irán pedig Oroszországot veszi virtuálisan célba. A programban több különböző paramétert is meg lehet adni, így például egy listából ki lehet választani egy-egy ismert bombát, emiatt például a hirosimai atomcsapás évfordulóján sokan (például iskolák) a robbanás méretének szemléltetésére is használják.
A szerző nem feltétlenül rémisztgetni akar: a Nukemap célja a tájékoztatás. Ahogy mondja, az emberek nem lesznek kevésbé rémültek attól, ha nem tudják vizualizálni, mekkora területen milyen pusztítást okozna egy atombomba.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: