Az USA szimulált egy Oroszországgal vívott atomháborút, mert kell a pénz az új nukleáris fegyverekre

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az amerikai hadsereg gyakran végez háborús szimulációkat, de csak a legritkább esetben vesz részt az ilyen gyakorlatokon a védelmi miniszter, vagy számol be a szimuláció eredményeiről a hadügyminisztérium. Most azonban ez történt: február 21-én egy Oroszországgal vívott fiktív atomháború kimenetelét részletezte a Pentagon munkatársa – a szimulációt Mark Esper védelmi miniszter is a helyszínen tekintette meg.

Az elképzelt helyzet szerint Oroszország egy alacsony hatásfokú nukleáris robbanófejjel támadott meg egy NATO-tagállamot Európában, mire az Egyesült Államok válaszcsapásként nukleáris fegyvert vetett be az oroszok ellen. A fegyverek típusait nem részletezték, de a bejelentés szerint a válasz „korlátozott” volt. A gyakorlatot a stratégiai parancsnokság nebraskai központjában végezték.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Pentagon szeretné felpörgetni a nukleáris fegyverkezést: interkontinentális ballisztikus rakétákkal, bombázó repülőgépekkel, tengeralattjárókkal és levegőből indítható cirkálórakétákkal bővítenék a fegyvertárat az évtized végéig.

„A másik oldal újabb nukleáris fegyvereket épít, és modernizálja a készleteit, szóval ez egy érthető válasz tőlünk” – mondta a védelmi minisztérium munkatársa, aki szerint őrült hatalmi verseny folyik Oroszországgal és Kínával, az USA pedig nem maradhat le. Espert a látogatása alatt nemcsak az orosz, kínai és észak-koreai atomfenyegetések állásáról tájékoztatták, de az egyik legnagyobb kihívásról is, miszerint a több évtizedes fegyverrendszereket egyre nehezebb karbantartani, ezért egyre sürgetőbb az új fegyverek, járművek beszerzése.

Maszkos tiltakozás Berlinben a hidegháborút lezáró rakétaegyezmény felbontása ellen, 2019 februárjábanFotó: Paul Zinken/dpa Picture-Alliance/AFP

A kongresszus költségvetési irodájának becslése szerint az USA stratégiai arzenáljának frissítése az egybillió (vagyis ezermilliárd) dolláros költséget is túllépheti – igaz, ezt 30 éves időtartamra kell érteni. Jelenleg a védelmi büdzsé nagyjából 4 százalékát fordítják a nukleáris fegyvertárra, műveleti és karbantartási költségekkel együtt. Ez az évtized végére körülbelül 6,4 százalékra emelkedhet, majd az új rendszerek felállásával 3 százalékon stabilizálódhat – írja a National Defense.

A 2021-es költségvetésben Donald Trump elnök 28,9 milliárd dollárt kért a nukleáris fegyverek beszerzésére és fenntartására, és további 15,6 milliárdot a nukleáris biztonsággal foglalkozó kormányügynökség (NNSA) működéséhez.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: