Az USA szimulált egy Oroszországgal vívott atomháborút, mert kell a pénz az új nukleáris fegyverekre
Az amerikai hadsereg gyakran végez háborús szimulációkat, de csak a legritkább esetben vesz részt az ilyen gyakorlatokon a védelmi miniszter, vagy számol be a szimuláció eredményeiről a hadügyminisztérium. Most azonban ez történt: február 21-én egy Oroszországgal vívott fiktív atomháború kimenetelét részletezte a Pentagon munkatársa – a szimulációt Mark Esper védelmi miniszter is a helyszínen tekintette meg.
Az elképzelt helyzet szerint Oroszország egy alacsony hatásfokú nukleáris robbanófejjel támadott meg egy NATO-tagállamot Európában, mire az Egyesült Államok válaszcsapásként nukleáris fegyvert vetett be az oroszok ellen. A fegyverek típusait nem részletezték, de a bejelentés szerint a válasz „korlátozott” volt. A gyakorlatot a stratégiai parancsnokság nebraskai központjában végezték.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Pentagon szeretné felpörgetni a nukleáris fegyverkezést: interkontinentális ballisztikus rakétákkal, bombázó repülőgépekkel, tengeralattjárókkal és levegőből indítható cirkálórakétákkal bővítenék a fegyvertárat az évtized végéig.
„A másik oldal újabb nukleáris fegyvereket épít, és modernizálja a készleteit, szóval ez egy érthető válasz tőlünk” – mondta a védelmi minisztérium munkatársa, aki szerint őrült hatalmi verseny folyik Oroszországgal és Kínával, az USA pedig nem maradhat le. Espert a látogatása alatt nemcsak az orosz, kínai és észak-koreai atomfenyegetések állásáról tájékoztatták, de az egyik legnagyobb kihívásról is, miszerint a több évtizedes fegyverrendszereket egyre nehezebb karbantartani, ezért egyre sürgetőbb az új fegyverek, járművek beszerzése.
A kongresszus költségvetési irodájának becslése szerint az USA stratégiai arzenáljának frissítése az egybillió (vagyis ezermilliárd) dolláros költséget is túllépheti – igaz, ezt 30 éves időtartamra kell érteni. Jelenleg a védelmi büdzsé nagyjából 4 százalékát fordítják a nukleáris fegyvertárra, műveleti és karbantartási költségekkel együtt. Ez az évtized végére körülbelül 6,4 százalékra emelkedhet, majd az új rendszerek felállásával 3 százalékon stabilizálódhat – írja a National Defense.
A 2021-es költségvetésben Donald Trump elnök 28,9 milliárd dollárt kért a nukleáris fegyverek beszerzésére és fenntartására, és további 15,6 milliárdot a nukleáris biztonsággal foglalkozó kormányügynökség (NNSA) működéséhez.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: