Kőzetbolygót fedeztek fel a Naphoz egyik legközelebbi csillag körül

Egy Földnél kisebb kőzetbolygó kering a Naphoz egyik legközelebbi csillag körül – derül ki egy friss kutatásból, amiről kedden számolt be a New Scientist. A tőlünk kevesebb mint 6 fényévre található Barnard-csillag a megfigyelések szerint további három bolygónak adhat otthont, de ezek létét jövőbeli méréseknek kell majd megerősítenie.

Jonay González Hernández, a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet kutatója és kollégái egy ESPRESSO-nak nevezett műszerrel öt éven át kerestek exobolygókat a törpecsillag körül. A spektrográf az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövére (VLT) van felszerelve és képes megfigyelni a csillagok imbolygását, amit a körülöttük keringő bolygók gravitációs hatása okozhat. „Sokáig tartott, de végig biztosak voltunk benne, hogy találunk valamit” – mondta González Hernández.

A Barnard-csillag körül keringő kis tömegű kőzetbolygó művészi illusztrációja
photo_camera A Barnard-csillag körül keringő kis tömegű kőzetbolygó művészi illusztrációja Fotó: ESO/M. Kornmesser

A radiális sebesség módszerrel felfedezett exobolygó a kedden az Astronomy & Astrophysics folyóiratban közölt eredmények szerint hússzor közelebb helyezkedik el a csillagához, mint a Merkúr a Naphoz, amit valamivel több, mint 3 nap alatt kerül meg. A kőzetbolygó felszíni hőmérséklete így elég magas, 125 Celsius-fok, ami nem teszi lehetővé a folyékony víz tartós megjelenését.

„A Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit eddig felfedeztünk és az egyik azon kevés ismert közül, aminek a Földnél kisebb a tömege. De a bolygó túl közel van a csillagához, közelebb a lakhatósági zónájánál” – mondta González Hernández, aki szerint még úgy is, hogy a csillag 2500 fokkal hidegebb a Napnál, túl forró ahhoz, hogy a [bolygó] felszínén folyékony víz maradhasson meg”.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumának VLTI interferométere a levegőből
photo_camera Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumának VLTI távcsöve Fotó: J.L. DAUVERGNE/Ciel et Espace/J.L. Dauvergne & G. Hüdepohl (a

„Ezeknek [az exobolygóknak] a detektálása rendkívüli kihívást jelent, és mindig nehéz, mert figyelembe kell venni a csillag aktivitását, és a csillag mágneses terét ami a csillaggal forog” – mondta Rodrigo Fernando Díaz, az argentínai UNSAM egyetem csillagásza, aki nem vett részt a kutatásban. A szakember szerint González Hernández és munkatársai alaposan ellenőrizték a megfigyeléseiket, de mindig lehetnek „ismeretlen ismeretlenek”.