A Darwin hajójáról elnevezett Lamarckdromia beagle a sekély vizektől néhány száz méteres mélységig él, az a fontos, hogy legyen a környéken szivacs. Az állat a remeterákok közeli rokona, és bár a többi hasonló rák is szőrös, ez nagyon szőrös.
„Néhanapján nem árt letesztelni még a legelegánsabb és leglogikusabb elméleteket is” – mondja Székely Tamás, a Bathi Egyetem evolúcióbiológia-professzora, aki munkatársaival 64 állatfaj vizsgálata után állapította meg, hogy a valóságban nincs közvetlen összefüggés a nemi szerepek és az ivarsejtek méretbeli különbsége között.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Debreceni Egyetem és a Sheffield Egyetem evolúcióbiológusai 64 állatfajnál vizsgálták, hogy a hím- és a női ivarsejtek közötti méretkülönbség mértéke valóban meghatározó-e a különféle párválasztási és utódnevelési stratégiák kialakulásában.
Vajon mennyire képesek a fosszíliák megbízható információkat nyújtani a földi élet történetének pontos alakulásáról és az evolúció mechanizmusairól? Attól függ, honnan nézzük, és melyik tudóst kérdezzük, írja Bárdos Dániel, akinek kutatási területe a paleontológia filozófiája.
Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.
A kutatók megegyezni látszanak abban, hogy az emberszabású majom nem elég okos ahhoz, hogy értse a komplex vicceket, de szeretni azért szereti őket.