A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
A Darwin hajójáról elnevezett Lamarckdromia beagle a sekély vizektől néhány száz méteres mélységig él, az a fontos, hogy legyen a környéken szivacs. Az állat a remeterákok közeli rokona, és bár a többi hasonló rák is szőrös, ez nagyon szőrös.
„Néhanapján nem árt letesztelni még a legelegánsabb és leglogikusabb elméleteket is” – mondja Székely Tamás, a Bathi Egyetem evolúcióbiológia-professzora, aki munkatársaival 64 állatfaj vizsgálata után állapította meg, hogy a valóságban nincs közvetlen összefüggés a nemi szerepek és az ivarsejtek méretbeli különbsége között.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Debreceni Egyetem és a Sheffield Egyetem evolúcióbiológusai 64 állatfajnál vizsgálták, hogy a hím- és a női ivarsejtek közötti méretkülönbség mértéke valóban meghatározó-e a különféle párválasztási és utódnevelési stratégiák kialakulásában.
Vajon mennyire képesek a fosszíliák megbízható információkat nyújtani a földi élet történetének pontos alakulásáról és az evolúció mechanizmusairól? Attól függ, honnan nézzük, és melyik tudóst kérdezzük, írja Bárdos Dániel, akinek kutatási területe a paleontológia filozófiája.
Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.
A kutatók megegyezni látszanak abban, hogy az emberszabású majom nem elég okos ahhoz, hogy értse a komplex vicceket, de szeretni azért szereti őket.