Egy nemrégiben lezárult kutatásban számos új fajt írtak le az ausztrál partokon, ezek között szerepelt három új Lamarckdromia faj is. Bár a másik kettő is érdekes a maga módján, a legnagyobb szenzációt a Lamarckdromia beagle felfedezése jelentette.

Andrew Hosie, a Nyugat-Ausztráliai Múzeum kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a rák méretre vágja a szivacsot, majd a hátsó lábaival a feje fölé emeli. Ez nem olyan ritka a rákok között, a remeterákok például hasonló okoknál fogva keresnek maguknak üres csigaházat, a szivacssapka hasonlóan a ragadozó halak és puhatestűek ellen nyújt védelmet.

Hosie szerint amellett, hogy a ragadozók nem látják meg a vízfenéken kolbászoló rákokat, egyes szivacsfajok extra védelmet nyújtanak, mert a ragadozók nem tartják őket étvágygerjesztőnek, sőt, mérgezőek is akadnak köztük.

Beagle

A rákfaj Charles Darwin hajójáról, a Beagle-ről kapta a nevét, mert az első példányokat Albanyban azonosították, ott, ahol Darwin hajója is horgonyzott, amikor a tudós 1836-ban itt kutatott. Hosie szerint van még egy ok, amiért a rák ilyen nevet kaphatott: bár a rokon fajok is szőrösek, ezeket az állatokat különösen dús, tömör szőr fedi, ráadásul a színe is hasonlít a beagle kutyákéhoz.

A rákok amellett, hogy a hátsó lábukkal a fejük fölé tudják emelni az álcájukat, a rákok testét fedő szőrszálak vége kampós, ezért kiválóan alkalmas arra, hogy apróbb tárgyakat rögzítsenek rajtuk. Hosie szerint még nem tisztázott, hogy miért olyan dús ezeknek a rákoknak a szőre, de elképzelhető, hogy segít elrejteni a lábuk mozgását a ragadozók elől.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ökológiai reneszánszát éli a paradicsomi sziget, amit 3 év alatt több mint 300 ezer egértől és patkánytól szabadítottak meg

Radó Nóra tudomány 2022. május 21.

Az Ausztrália közelében fekvő Lord Howe-szigeten néhány éve annyira kibírhatatlanná váltak az invazív rágcsálók, hogy csaknem 5 milliárd forintos, méregszóró helikopterekkel, patkánykereső kutyákkal és csapdákkal megtámogatott programot indítottak a kiirtásukra. A bozótguvat köszöni, jól van.

Gyorsabb az evolúció, mint korábban gondolták, de nem olyan gyors, mint a klímaváltozás

Kun Zsuzsi tudomány 2022. május 27.

Mindössze néhány év is elég lehet egy-egy fajnak, hogy genetikailag alkalmazkodjon a környezeti hatásokhoz. Ez ellentmond annak a korábbi tudományos nézetnek, ami szerint ehhez több generációra van szükség.

Magyar kutatók cáfolták meg Darwin és Bateman elméletét az ivaros szaporodásról

Vajna Tamás tudomány 2021. október 26.

„Néhanapján nem árt letesztelni még a legelegánsabb és leglogikusabb elméleteket is” – mondja Székely Tamás, a Bathi Egyetem evolúcióbiológia-professzora, aki munkatársaival 64 állatfaj vizsgálata után állapította meg, hogy a valóságban nincs közvetlen összefüggés a nemi szerepek és az ivarsejtek méretbeli különbsége között.