A magyarok hagyományos közéleti passzivitásának legendáját nem igazolják a tények, de a több ezer tiltakozás mindössze 0,4 százaléka vonzott 50 ezernél több embert – hangzott el a CEU-n megrendezett, Miért és hogyan tüntetnek a magyarok? című eseményen.
Megdobálták és lefröcskölték a vendégeket a belvárosban. Barcelona a negyedik leglátogatottabb európai város.
Magányos hősök még nem buktattak kormányt, de tömegmozgalmak már szökkentek szárba egyetlen ember akciója nyomán – mondja Magyar Péter szombati tüntetéséről Mikecz Dániel, aki politológusként mozgalomkutatással is foglalkozik.
A több tízezres tömeget mozgósító influenszerek véleményének súlyát nem az állampárti propagandagépezet vagy a reklámpiaci érdekeitől vezérelt mainstream média teremtette meg, hanem saját nézettségükből fakadó népszerűségük – mondja Mikecz Dániel politológus, aki a mozgalmak kutatásával foglalkozik.
Azt igyekeztek megtudni, hogy az agrártárcának van-e bármilyen terve arra, hogy az Alföld ne száradjon végképp sivataggá – a tavalyi aszály óta ugyanis nem történt komoly előrelépés.
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló korszerű megoldás.
A közteret elfoglaló demonstrálók tevékenyen közreműködtek a tiltakozást szervezők üzenetének célba juttatásában. Részvételük kézzelfoghatóvá vált, ez pedig rendkívüli módon megerősítette a bevonódás aktusát, így az elköteleződést – mondja Mikecz Dániel mozgalomkutató politológus a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által szervezett happeningszerű városi stafétáról.