Több közmunkást és 50–100 ezer forintos bérkiegészítést is javasol a kormánynak a budapesti iparkamara

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a budapesti vállalkozásokkal folytatott konzultációt követően gyorsan bevezethető, de korlátozott ideig alkalmazható intézkedéseket javasolt a kormánynak, a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági károk mérséklése érdekében. A kilenc pontba szedett javaslatok a járvány magyarországi megjelenése után leghamarabb jelentkező problémákra, így az ingatlanok bérleti díjával, a munkaerővel és a készletgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre koncentrálnak. 

Az iparkamara szerint összesen 1,1–1,3 millióra becsülhető a válság által veszélyeztetett munkahelyek száma, és elsősorban a nemzetgazdasági szempontból is fontos ágazatokban, a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban van szükség állami beavatkozásra – az alacsony végzettségű dolgozók 70-80 százaléka ebben a három iparágban dolgozik segéd- vagy betanított munkásként.

A mezőgazdaságban ráadásul várhatóan jelentős munkaerőhiányt okoz a határok lezárása és a vendégmunkások elmaradása, ezért a közmunkaprogram átmeneti visszabővítésével az állami szféra ebből 100 ezer munkahelyet tud reálisan teremteni, és ez főként az alacsony végzettségűek számára jelenthet megoldást.

Paprikát szedő munkások KalocsánFotó: leemage via AFP

„Az építőiparban az építkezések leállása jelentős munkanélküliséget gerjeszthet, míg az építkezések biztonságos folytatásának megteremtése esetén akár munkaerő-felszívó szerepbe is kerülhet az iparág, hiszen a külföldi munkavállalók jelentős részben innen is hazamentek. A külföldről hazaérkezett magyarok körében viszont jelentős az építőipari munkások aránya, így az építkezések tovább folytatása, sőt felpörgetése esetén ezt a réteget is munkához lehet juttatni” – írja közleményében a BKIK.

A turizmus azonban már összeomlott, és az eddig ott foglalkoztatott munkavállalók a napokban már kezdenek megjelenni a munkanélküli ellátásban. Így ezen a területen 50–100 ezer forintos bérkiegészítést is javasol a kormánynak a budapesti iparkamara.

A teljes 9 pontos javaslatcsomag:

  • 1. A bérleti díjak terhét az állami keresletkorlátozó intézkedések ideje alatt egyenlő arányban érdemes a három érintett fél között felosztani. Az ingatlantulajdonosok kapják meg az államtól az eddigi bérleti díj egyharmadát, amiért cserében engedjék el egy másik harmadát. A vállalkozók pedig a forgalmuk visszaesésének függvényében vagy fizessék ki a harmadik egyharmadot vagy kapjanak erre fizetési kedvezményt a válság utánra. A fizetési kedvezmény megoldására érdemes lehet a kereskedelmi bankokat bevonva, kedvezményes kamatozású hitelt biztosítani. A bérleti díjakat euró alapon tartalmazó szerződések esetében javasoljuk 330 forint/euró árfolyamon fixálni a válság idejére a díjszámítást.
  • 2. Az állam átmenetileg 100 ezer fővel emelje fel azonnali hatállyal a közmunkaprogram országos keretszámát és biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat.
  • 3. Az állam minden lehetséges eszközzel teremtse meg az építőipari munkák biztonságos végzésének lehetőségét.
  • 4. Az uniós források gyors mozgósításával és átcsoportosításával a Kormány teremtse meg a finanszírozását és indítsa el a már engedélyezési és kiviteli tervekkel rendelkező, de korábban forráshiány miatt elutasított állami és önkormányzati építőipari beruházásokat.
  • 5. Az állam sürgősséggel állítson fel egy munkaerő mobilitási alapot, amiből többoldalúan támogassa a turizmusban munkáját vesztő emberek mezőgazdaságba és építőiparba átáramlását. Mivel az érintett iparágak fizetései, munkakörülményei és presztízse jelentősen eltér, így többféle támogatást kell egyszerre alkalmazni. Egyrészt szükség van a mezőgazdasági fizetések mellé egy havi 50 ezer forintos mértékű állami bérkiegészítő támogatásra. Másrészt szükséges a munkaerő mobilitás elérése érdekében az utazási és szállási költségek támogatása.
  • 6. A Kormány a válság idejére ideiglenesen módosítsa a munkabérre vonatkozó végrehajtási szabályokat, és 10%-ban maximalizálja a bejelentett bérből a korábbi tartozások megtérítésére vonható mértéket.
  • 7. A főállású KATA-s vállalkozók ideiglenes adómentességének kiterjesztése az összes válság által érintett iparágra.
  • 8. A piaci szektorban a közép és felsőfokú végzettségűek körében veszélyben levő kb. 800 ezer embernek a munkahelyének a megtartása érdekében át kell venni a német „Kurzarbeit” módszert. Ha a munkaadó vállalja, hogy félállásban legalább a garantált bérminimumon tovább foglalkoztatja június 30-ig a munkavállalóit (ez legalább nettó 70 ezer forintos fizetést jelent), akkor erre a három hónapra az állam havi 100 ezer forinttal kiegészíti a munkavállaló bérét, így az legalább nettó 170 000 forint lesz. Az állami kifizetést kössék a munkavállalók munkaadókkal egyeztetett önként vállalt önképzési programjához.
  • 9. A készlet leselejtezési veszteséget szenvedett vállalkozások kapjanak egyszeri, iparáganként különböző, az iparág készlettartási sajátosságaihoz igazodó, az árbevétel százalékos arányában kiszámított állami kárenyhítést.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: