Videóajánló: Miért állnak üresen a milliárdosok felhőkarcolói New Yorkban?
Ki?
A B1M úgy hirdeti magát, mint a világ legnagyobb és legtöbb feliratkozóval rendelkező videócsatornája, amely az építőiparral és építészettel foglalkozik. Az biztos, hogy a csatornát vezető, korábban maga is az építőiparban dolgozó Fred Millsnél senki sem lelkesedik jobban a szakmáért, a B1M küldetéséről ugyanis ezt írja az oldaluk: „Szeretjük az építőipart, és azt akarjuk, hogy az egész világ szeresse. Célunk, hogy alapjaiban megváltoztassuk az építőiparról alkotott felfogást a Föld bolygón. Szeretnénk, hogy mindenki könnyebben megértse, csodálja és eligazodjon az iparágban – azok is, akik benne dolgoznak.”
Mit?
A csatorna tematikájában meglehetősen színes, a legnépszerűbb videók között mégis felülreprezentáltak a nagyon magas épületekkel foglalkozók. Miért nem építenek felhőkarcolókat Európában? Miért bukott meg a világ második legmagasabb épülete, a Shanghai Tower mint vállalkozás? Na, és miért állnak szinte üresen a luxuslakások a New York-i Billionaires' Row (Milliárdossor) felhőkarcolóiban?
Utóbbi mindenképpen a B1M legnagyobb szabású videója, mondhatni mini-dokumentumfilje.
A Central Park közelében, a manhattani 57. utcán és körényékén álló szuperkarcsú felhőkarcolók már tervezésüknél fogva is érdekesek – az épületek szélesség-magasság aránya akár 1:24 is lehet. A legszélsőségesebb, 85 emeletes lakóépület mindössze 18 méter széles és 435 méter magas, ami már önmagában nagy építészeti kihívást jelentett: a szél és a kilengés miatt egy 800 tonnás rezgéscsillapítót helyeztek el a tetőn, míg egyes szinteket üresen hagytak, és üveggel sem borították, hogy a szél átfújhasson az épületen. Szédületes megoldások ide vagy oda, a lakók már 125 millió dollárra perelték az ingatlanfejlesztőt, mert az épület többször beázott, a kilengés pedig elviselhetetlen zajjal jár.
A szupervékony-szupermagas épületek emelésének természetesen gazdasági logikája is van: minél magasabbra építkeznek, annál több pénzt lehet kisajtolni az apró telekből. De mivel még így is sokkal kevesebb lakás fér ezekbe az épületekbe, mint egy szélesebb toronyházba, csak akkor éri meg fenntartani, ha a lakások a luxuskategórián belül is a drágábbak közül valók. A videóban nyilatkozó ingatlanos, aki épp egy 169 millió dolláros lakást árul, elmondja, hogy a tulajdonosok többsége nem is járt még az épületekben, csak befektetésként tekintenek rájuk. Ezek a felhőkarcolók inkább brandnek, státusszimbólumnak számítanak. A világon egyre több a pénz, miközben a gazdasági egyenlőtlenség is nő, és nincs mese, a még gazdagabb szupergazdagoknak valahová tenni kell a pénzüket – erre tökéletesek a világ legdrágább luxuslakásai.
Hogy miként formálja át az épületek szerepét a kapitalizmus, hogyan játsszák ki a milliárdosok pénzére hajtó ingatlanfejlesztők az építési engedélyeket, és hogy használják ki a megfizethető lakhatásra szánt adókedvezményeket a lehető legluxuskategóriásabb lakóegységekre, az kiderül az alig félórás videóból.
Hol?
Lásd: Ki?
Korábbi videóajánlók a Qubiten: