A bohócfóbiások nem csak a gonosz bohócoktól rettegnek és a félelem kialakulásához gyakran az sem kell, hogy gyermekkorukban halálra rémüljenek egy bohóctól.
A pécsi Vice Lab kutatócsoport szerint a VR-technológia azért segíthet, mert a szorongást kiváltó inger nem a valós térben, hanem szimulált környezetben jelenik meg. A virtuális valóság segítségével végzett terápián akár otthonról is részt lehet venni.
A fenyegető ingerekre való érzékenység egy bizonyos szintig evolúciósan adaptívnak tekinthető, mivel elősegíti a túlélést. Csakhogy a túlságosan érzékeny védekező hálózat állandó készenléthez és stresszhez vezethet – így alakulnak ki a túlzott és irracionális félelmi reakciók, a fóbiák.
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
A tripanofóbia, vagyis a tűszúrás miatt érzett rettegés nem beszédtéma, pedig százból nagyjából négy embert érint. Ők eddig a járvány miatt aggódhattak, most a közelgő védőoltás miatt fognak, és komoly lelki teherként élik meg ezt az időszakot.
A kígyótól inkább félünk, a csótánytól inkább irtózunk, de a pók mindent visz.