Egy amerikai cég azt állítja, hogy visszahozta az élők sorába a tízezer éve kihalt óriásfarkast. De attól még, hogy valami technikailag lehetséges, nem biztos, hogy etikus is.
Kicsiben kell kezdeni, hogy nagyot lehessen alkotni.
Egy friss kutatás szerint a felmelegedés és a túlvadászat mellett egy harmadik jelenség is sújtotta a mamutokat: bedugult orral nehéz párt találni és élelmet szerezni.
Dán kutatók modellkísérletekkel igazolták, hogy a Homo sapiens megjelenése sokkal nagyobb hatással volt az állományra, mint előtte az éghajlat változásai.
Ehhez egy 150 millió dolláros technológiára és egy génszerkesztett galambra lenne szükség.
Az amerikai központi hírszerző ügynökség által finanszírozott kockázatitőke-társaság stratégiai jelentőségűnek találta a kihalt állatok visszahozásán dolgozó Colossal Biosciences génszerkesztési technológiáját.
Az Észak-Amerikában legjobban megőrződött mamutot kanadai bányászok találták meg a múlt héten. Íme Nun cho ga, a 30 ezer éves yukoni mamutbébi és még hat hasonlóan lenyűgöző lelet, amit az elmúlt években szabadítottak ki a kanadai és a szibériai permafrosztból.
A legújabb paleogenetikai kutatások és környezeti rekonstrukciós vizsgálatok eredményei szerint az óriásemlősök hosszú ideig együtt éltek a kontinenst benépesítő modern emberekkel, így kihalásukért nem kizárólag a túlvadászat és az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges időszakát követő felmelegedés a felelős.