Gyapjas egereket hoztak létre a tudósok, akik újjá akarják éleszteni a gyapjas mamutokat

A biotechnológiával és génmanipulációval foglalkozó dallasi cég, a Colossal Biosciences az elmúlt pár évben vadabbnál vadabb ötletekkel rukkolt elő: nemcsak a 4000 éve kihalt gyapjas mamutot szeretnék génszerkesztési technológiákkal visszahozni az élő fajok közé, hanem például a 17. század végéig létező dodót vagy az 1930-as években kihalt tasmán tigrist is.
A cég, amelynek finanszírozásába még az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) is beszállt, most arról számolt be, hogy gyapjas bundájú, hidegtűrő egereket sikerült létrehozniuk, ami fontos lépés lehet a gyapjas mamut feltámasztásáért folytatott tudományos küzdelemben.

A mamutbundához hasonló szőrzettel rendelkező egereket a szőrszálak szerkezetéhez, hosszához és színéhez kapcsolódó gének módosításával hozták létre - ezt a módszert tervezik alkalmazni ázsiai elefántokon is, amelyeket a cég ígéretei szerint 2028-ig formálnának át gyapjasmamut-szerű lényekké.
A genomszerkesztési kísérletben kilenc kulcsfontosságú gént változtattak meg, amelyek közül kettőről úgy gondolják, hogy szerepet játszott a mamutok bundájának kialakulásában. Emellett egy, a zsíranyagcserében részt vevő gént is célba vettek, ami a hideg környezethez való alkalmazkodás miatt lényeges.
Bár a módosított embriók közül csak kevés végződött élve születéssel, a sikeresen megszületett egerek szőrzete a várt módon fejlődött, de azt még egyelőre nem tudták megállapítani a kutatók, hogy a gyapjas egerek fokozottabb hidegtűréssel rendelkeznek-e. Videó is készült róluk:
A szakmát továbbra is megosztja a Colossal munkássága: míg egyesek dicsérik a technológia fejlődését, a kritikusok azzal érvelnek, hogy a mamut újjáélesztése túl nagy kihívás ahhoz, hogy néhány egyszerű genetikai módosítást túlságosan jelentős lépésnek lehessen nevezni. Ahogy azt is megkérdőjelezik, hogy megérik-e a befektetést az ehhez hasonló kutatások ahelyett, hogy inkább a ma veszélyeztetett fajok megőrzésére koncentrálnának.