A kihalt dodót génszerkesztéssel hozhatják vissza az élők sorába
A Mauritiuson és Madagaszkáron őshonos ikonikus röpképtelen madárfaj a 17. század végére halt ki teljesen. Most viszont egy új génszerkesztési eljárással lehetőség nyílik arra, hogy a dodó (Raphus cucullatus) jellegzetes tulajdonságai egy ma is élő rokonfajban jelenjenek meg, írja a Telegraph.
A Colossal Biosciences amerikai génszerkesztő nagyvállalat arra vállalkozott, hogy egy összesen 150 millió dollár értékű projekt keretében egy rokonfajnak számító madár, például egy galamb testében állítsa össze a dodó genetikai állományának egy részét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kihalt faj genomjának egyes részleteit reprodukálnák, így később akár a vadonba is vissza tudnák telepíteni az állatot, visszanyerve annak mintegy eredeti formáját.
A vállalkozás sikerességének feltétele, hogy a Colossalnál dolgozik az a Beth Shapiro, aki elsőként szekvenálta a kihalt madár genomját. A szakértő munkájával ősi, kihalt vagy a kihalás szélén álló fajok genetikai állományának feltérképezésére fókuszál, hogy azok megmaradjanak az utókor számára.
A génszerkesztő vállalatnak azonban nem ez az egyetlen izgalmas, ugyanakkor félelmetes projektje. Jelenleg 40 tudós dolgozik a gyapjas mamut feltámasztásán, amibe már a CIA is bekapcsolódott. Ennek szekvenált genomját egy afrikai elefántéval ötvözve képzelik el a modern mamutokat.
Mindamellett, hogy a dodó vagy akár a mamutok felélesztése óriási tudományos eredményt jelentene, etikai kérdéseket is felvető vállalkozás. A Guardiannek nyilatkozó Ewan Birney, Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium igazgatóhelyettese szerint ugyanis nem tisztázott, mi a valódi célja annak, hogy rég kihalt fajokat támasztanának fel génszerkesztéssel. Úgy véli, hogy ez egyáltalán nem biztos, hogy a rendelkezésre álló tudományos erőforrások megfelelő felhasználása, ráadásul ahelyett, hogy egy kihalt állat megmentésén dolgoznak a tudósok, érdemesebb lenne a veszélyeztetett fajokat megmenteni a kihalástól.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
