Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az In-Q-Tel nevű befektetési cégén keresztül támogatja az elmúlt évek egyik legnagyobb biotechnológiai projektjét, amelynek célja a körülbelül 4000 éve kihalt gyapjas mamut feltámasztása – írja az Intercept, amely szerint a hírszerzési és fegyverkezési technológiák után mostanában a biotechnológia és a DNS-szekvenálás is a CIA kedvelt befektetési körei közé tartozik.

A CIA által finanszírozott In-Q-Tel, amely nonprofit kockázatitőke-társaságként van bejegyezve, a Colossal Biosciences nevű dallasi cégbe fektetett be, amit 2021-ben alapított a genomika tudományának alapító atyjaként elismert George Church és üzlettársa, Ben Lamm. A biotechnológiai vállalat célja a CRISPR-Cas9 génszerkesztési eszköz felhasználása olyan kihalt állatok újrateremtése céljából, mint a gyapjas mamut vagy az erszényesfarkas (avagy tasmán tigris). Az amerikai hírszerzés így közvetve olyan milliárdos befektetőkhöz csatlakozik, mint Thomas Tull, Jim Breyer, Tim Draper, a Winklevoss-fivérek vagy Paris Hilton.

Az In-Q-Tel szeptember 22-i blogposztja szerint stratégiai befektetésről van szó, így a CIA-t kevésbé érdeklik maguk a mamutok vagy a tasmán tigrisek, inkább a technológiai képességek fejlesztésére adja a pénzt. „A szintetikus biológia fejlődésének következő hulláma olyan képességekhez vezet majd, amelyek által makroszkopikus szinten tudjuk alakítani az élő szervezetek formáját és funkcióját. Ezzel megoldódnak azok a problémák, amelyekkel az állatok és növények mérnöki tervezésénél meg kell küzdenünk.”

A kockázatitőke-társaság szerint a génszerkesztési technológiák felkarolása segít abban, hogy az amerikai kormányzati szervek olvasni, írni és szerkeszteni tudják a genetikai anyagot, valamint globális vezetői legyenek a nagy nemzetközi versenyt ígérő területnek, így segíthessenek az etikai és a technológiai szabványok meghatározásában is génszerkesztési módszerek felhasználásának tekintetében.

Talán köze lehet az ügyhöz annak, hogy Joe Biden amerikai elnök nem sokkal a bejelentés előtt, szeptember 12-én írta alá a biotechnológiáról szóló elnöki rendeletet, amely szerint a kormányzat prioritásként kezeli a terület fejlesztését. A rendelet a köz- és magánszféra együttműködésének ösztönzése mellett a biológiai kockázatkezelés megerősítésére és a bioenergián alapuló termékek elérhetőségének növelésére is felszólít, valamint azt kéri az amerikai kutatóktól, hogy a nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködéseket próbálják úgy alakítani, hogy azok összhangban legyenek az USA elveivel és értékeivel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A szintetikus biológia korában élünk, de a mesterséges élet létrehozása még mindig csak álom

Tóth András tudomány 2022. június 8.

Az elmúlt húsz év áttöréseinek köszönhetően mára lehetővé vált az élőlények, köztük az ember genomjának szerkesztése, de minden igyekezet ellenére még nagyon messze vagyunk attól, hogy teljesen szintetikus sejtet állítsunk elő.

Már rég kihalt, mégis védetté nyilvánítanák a mamutot

Dippold Ádám tudomány 2019. január 16.

Jobb későn, mint soha: igaz, hogy tízezer éve egyetlen példány sem él a Földön, mégis jogi védettséget kaphat a mamut. A cél az elefántok védelme, a legálisan árusítható mamutagyar helyett ugyanis az orvvadászok gyakran valódi elefántcsontot árusítanak, ennek pedig évente körülbelül harmincezer állat esik áldozatul.

Több mint egymillió éves, zápfogakból nyert DNS-minták tárják fel a mamutok evolúcióját

Tóth András tudomány 2021. február 17.

Soha korábban nem sikerült ennyire régi DNS-t vizsgálni. A szenzációs kutatás eredményei nemcsak a sztyeppei és a gyapjas mamut kialakulására derítenek fényt, hanem alapvető evolúciós folyamatokat is feltárnak.