A CIA is beszállt a gyapjas mamut feltámasztását célzó projektbe

2022.09.29. · gazdaság

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az In-Q-Tel nevű befektetési cégén keresztül támogatja az elmúlt évek egyik legnagyobb biotechnológiai projektjét, amelynek célja a körülbelül 4000 éve kihalt gyapjas mamut feltámasztása – írja az Intercept, amely szerint a hírszerzési és fegyverkezési technológiák után mostanában a biotechnológia és a DNS-szekvenálás is a CIA kedvelt befektetési körei közé tartozik.

A CIA által finanszírozott In-Q-Tel, amely nonprofit kockázatitőke-társaságként van bejegyezve, a Colossal Biosciences nevű dallasi cégbe fektetett be, amit 2021-ben alapított a genomika tudományának alapító atyjaként elismert George Church és üzlettársa, Ben Lamm. A biotechnológiai vállalat célja a CRISPR-Cas9 génszerkesztési eszköz felhasználása olyan kihalt állatok újrateremtése céljából, mint a gyapjas mamut vagy az erszényesfarkas (avagy tasmán tigris). Az amerikai hírszerzés így közvetve olyan milliárdos befektetőkhöz csatlakozik, mint Thomas Tull, Jim Breyer, Tim Draper, a Winklevoss-fivérek vagy Paris Hilton.

Az In-Q-Tel szeptember 22-i blogposztja szerint stratégiai befektetésről van szó, így a CIA-t kevésbé érdeklik maguk a mamutok vagy a tasmán tigrisek, inkább a technológiai képességek fejlesztésére adja a pénzt. „A szintetikus biológia fejlődésének következő hulláma olyan képességekhez vezet majd, amelyek által makroszkopikus szinten tudjuk alakítani az élő szervezetek formáját és funkcióját. Ezzel megoldódnak azok a problémák, amelyekkel az állatok és növények mérnöki tervezésénél meg kell küzdenünk.”

A kockázatitőke-társaság szerint a génszerkesztési technológiák felkarolása segít abban, hogy az amerikai kormányzati szervek olvasni, írni és szerkeszteni tudják a genetikai anyagot, valamint globális vezetői legyenek a nagy nemzetközi versenyt ígérő területnek, így segíthessenek az etikai és a technológiai szabványok meghatározásában is génszerkesztési módszerek felhasználásának tekintetében.

Talán köze lehet az ügyhöz annak, hogy Joe Biden amerikai elnök nem sokkal a bejelentés előtt, szeptember 12-én írta alá a biotechnológiáról szóló elnöki rendeletet, amely szerint a kormányzat prioritásként kezeli a terület fejlesztését. A rendelet a köz- és magánszféra együttműködésének ösztönzése mellett a biológiai kockázatkezelés megerősítésére és a bioenergián alapuló termékek elérhetőségének növelésére is felszólít, valamint azt kéri az amerikai kutatóktól, hogy a nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködéseket próbálják úgy alakítani, hogy azok összhangban legyenek az USA elveivel és értékeivel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás