Horthy Miklós leveleiben és visszaemlékezéseiben mindent megtett annak érdekében, hogy saját magát a becsület tiszta kezű lovagjaként mutassa be, aki életében soha sem hazudott. Amikor azonban saját vélt érdekeiről volt szó, korántsem ragaszkodott ennyire szorosan az általa hirdetett erkölcsi alapelvekhez.
Már terjedelmében is impozáns kötet igyekszik tisztázni az 1946-ban háborús bűnösként elítélt, 2015-ben felmentett, aztán a székesfehérvári szoborállítási botrány miatt újra elhíresült történész, volt vallás-és közoktatásügyi miniszter népbíróságbeli perének körülményeit. Sikerül vajon?
A cenzúra és a titkolózás ellenére már az elkövetés után nyilvánvaló volt, hogy a Népszava szerkesztőjét, Somogyi Bélát és újságíróját, Bacsó Bélát fővezéri parancsra tették el láb alól fegyveres különítményesek 1920 februárjában. A nyomozati eredmények ellenére az elkövetők számonkérése egyetlen kivétellel elmaradt.
Nyögvenyelősen kezdődött a húszas években a filmipar egyik nagy innovációja, a hangosfilm története: nemcsak a beszédben gyenge színészek hullottak ki miatta, hanem számos egyéb érdeket is sértett. Igazi szenzáció volt, amikor 1929-re Magyarországot is meghódította, és Horthy Miklós angolul üzent Amerikának.
A propaganda mint jelenség már az ókorban megszületett, és azóta is ugyanaz a célja: megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját és viselkedését egy adott nézettel kapcsolatban. Hogy működött a propagandagépezet Magyarországon a második világháború idején?