74-szer módosította a hun–magyar rokonságról szóló posztját Debrecen fideszes képviselője, de még így sem jutott el az igazságig
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
„Évszázadok óta tartó rejtély után kiderült, a magyarok tényleg leszármazottai-e a hunoknak” – jött az izgalmat keltő értesítés a Google Hírektől szerda reggel. Bár az Index keddi cikkének címében még ott a bizonytalanságot kifejező kérdőszócska, a lead már jóval konkrétabban fogalmaz: „Széles körű nemzetközi archeogenetikai vizsgálatok minden kétséget kizáróan igazolták, hogy a magyarok közvetlen, vér szerinti leszármazottai a rettegett hun harcosoknak”.
Mindezt nem egy friss kutatásra hivatkozva írta a lap, hanem – ahogy az a lead végén is szerepel – Nagy Sándor debreceni fideszes önkormányzati képviselő Facebook-posztjára, aki a cikk szerint egy, a Current Biology honlapján megjelent tanulmányból szűrte le mondandóját.
Csakhogy az idézett tanulmány még 2022 júliusában jelent meg a rangos folyóiratban, amikor a sajtóban meg is futotta a maga köreit, egy kicsit más konklúzióval. Nagy és az Index szerint „a genetikai vizsgálatok megcáfolták a magyarság finnugor eredetét”, miközben ahogy például a Válasz Online 2023 augusztusában megjelent cikke fogalmazott: „A probléma csak az, hogy a Current Biology című nemzetközi szaklap által közölt tanulmányban éppen az a hírértékű, hogy a honfoglaló magyarok magját képező népesség finnugor származású volt.”
A Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatása valóban nem túl egyszerűen értelmezhető, ami különböző sajtótermékekben helyet adott számos félreértelmezésnek – ebbe a csapdába eshetett bele a posztját egy lóháton nyilazó férfiról készült videóval illusztráló debreceni képviselő is.
Amikor azonban megnéztem a március 31-én megjelent Facebook-bejegyzést, már egy figyelmeztetéssel is bővült a bonyolult származási viszonyokkal tűzdelt poszt: „Köszönjük az észrevételt, és elnézést kérünk a törlésre került pontatlan információt is tartalmazó korábbi szövegrész átvételéért.” Mivel a Facebookon nem lehet elrejteni a szerkesztési előzményeket, megnéztem, vajon mi kerülhetett törlésre.
Arra nem voltam felkészülve, hogy háromszor át kell majd számolnom a szerkesztések számát: az eredeti bejegyzést Nagy Sándor később 74 alkalommal módosította.
Ezek alapján a húsvét vasárnap délelőtt 11 óra 35 perckor megjelent eredeti poszt mindössze ennyit tartalmazott: „Archeogenetikai vizsgálatok igazolták, hogy vérszerinti leszármazottai vagyunk a rettegett hun harcosoknak, akik nem elfoglalták a Kárpát-medencét, hanem igazából hazajöttek.” (Mai állapotában ezen felül még hat bekezdésnyi szöveg, plusz forrásmegjelölés, linkek és a fent említett figyelmeztető szöveg tarkítja a bejegyzést.)
A képviselő a nap hátralevő részében még két tucatszor módosított a poszton, majd kedd reggel vette fel újra a fonalat, amikor fél 7 és dél között még 34-szer szerkesztett a szövegen – többek között ekkor került be a szövegbe a tanulmányra mutató link, és került ki a finnugor eredet cáfolatáról szóló megjegyzés. Délután és este aztán jött még egy jó tucatnyi módosítás, bekerült a korábbi hibára (majd később hibákra) figyelmeztető szövegrész, és 20 óra 5 percre elkészült a nagy mű, a Facebook-poszt végleges, 75. változata.
A bejegyzés (amelyen 16 ezer lájk mellett több ezer megosztás és komment is van) még így sem sikerült pontosra, Nagy például keveri benne a nyelvi és genetikai rokonságot (öreg hiba), a népcsoportok keveredését (ami nem egyenlő a leszármazással) pedig rég nem vonja kétségbe senki.
A magyar őstörténettel kapcsolatban a Qubiten megjelent korábbi cikkek:
Magyar kutatók genetikailag bizonyították, hogy a honfoglalók egy része tényleg a Volga-Urál régióból származott
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének most publikált őstörténeti kutatásai a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán feltárt temetkezések anyagát vizsgáltak.
István királyé-e a Szent Jobb? Mikor kezdődött igazából a honfoglalás? Ilyen volt a Qubit Live #3
Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.
És mi van akkor, ha a hét magyar törzs nem beszélt magyarul?
Az az elképzelés, hogy a magyar nyelv Árpádékkal érkezett a Kárpát-medencébe, egy nagyon kezdetleges 19. századi nemzetfogalom lecsapódása és máig élő maradványa – mondta Sudár Balázs történész, turkológus a magyarok eredetéről szóló harmadik Qubit Live-on. Íme a kerekasztal-beszélgetés, vágatlanul!
Magyar és észt kutatók genetikai bizonyítékot találtak a magyarság ugor eredetére
A ma magyarul beszélők ősei az Ural-hegység nyugati lábánál éltek, és onnan indultak útnak az első évezred második felében – támasztja alá egy most megjelent populációgenetikai kutatás a finnugor eredet nyelvészeti és régészeti érveit.
A nagy genetikai őskeresés
Mik vogymuk, magyarok? Hunok, avarok vagy egy genetikai konglomerátum? Egyre több adat kerül elő a honfoglalók és az őslakos avarok genetikai összetételéről. De ki az a mitokondriális Éva, és mi köze az Y kromoszómás Ádámhoz?
Mindenki másképp egyforma – folytatódik a nagy genetikai őskeresés
A mai európaiak mindannyian egyszerre gótok, gepidák, hunok, avarok, dákok és magyarok. A nagy genetikai őskeresés folytatásaként bejárjuk a nagy genetikai családfaerdőt.
