Gelsigner 2021-ben azzal a céllal tért vissza az Intelhez, hogy felvirágoztatja az egykor piacvezető chipgyártót. Az igazgatótanács viszont úgy érezte, hogy a terve nem működik, miközben az Nvidia egyre nagyobb előnyre tesz szert az AI-chipek terén.
Az USA kormányának október elején meghozott szankciói megnehezíthetik, hogy Kína szuperszámítógépeket építsen, és példátlan szinten vethetik vissza az ázsiai ország félvezetőiparát, ami a modern civilizáció alapját adó chipek gyártásához szükséges.
Ez még csak a kezdet; a tervek szerint az 1000 hektáros birtok alapterülete megduplázódhat, és az első gyárat továbbiak követhetik. Az Intel a szó szoros értelmében új szilíciumvölgyet épít.
A chipgyártás világszerte nehézségekkel küzd: az egyik legalulértékeltebb gyártási alapanyag, a szubsztrát előállítása olyan nehézségekbe ütközött, amilyenekre egy évtizede nem volt példa. A legnagyobb gyártók igyekeznek bővíteni a termelési kapacitást, hogy kielégítsék a beszállítók igényeit, de a felzárkózás évekig is eltarthat.
Az Intel, a Samsung vagy az Apple-t ellátó TSMC is megkeresést kapott amerikai minisztériumoktól, amelyek az elektronikai ipar Ázsia-, de főleg Kína-függőségének szeretnének véget vetni.
Íme az az 50 cég, amely technológiai fejlesztéseivel és katonai szerződéseivel a legnagyobb veszélyt jelentheti a gyilkos robotok megalkotásában. A Google a legtisztább, az Intel aranyos drónhadserege a legijesztőbb.
A 16 legnagyobb amerikai technológiai cég bevételeinek közel negyede származik Kínából. A legtöbbet az Apple és az Intel bukja az elnök által bejelentett, a kínai importot sújtó büntetővámokkal.
A legnagyobb processzorgyártók hónapokig titkolták az év harmadik napján nyilvánosságra került gyári hibákat, ráadásul vannak, akik a duplán érintett Intel sumákolása mögött a vezérigazgató Brian Krzanich tőzsdei spekulációját vélik felfedezni.
A bejelentés igazságtartalmában nem kételkednek, de a tamáskodók szerint még várni kell a hétköznapi értelemben is használható kvantumszámítógépekre.