Az ausztráliai Charles Darwin Egyetem tengerbiológusai közel két évtizede folytatnak kutatásokat a délkelet-ázsiai Kelet-Timor partjainál.
Az óceánok rejtőzködő óriásainak szaporodási viselkedését elvétve sikerült eddig dokumentálni.
A 39 millió éve élt ősi bálna 85-340 tonna közé becsült testtömegével letaszíthatja a trónról a kék bálnát. A felfedezés új képet fest a mai delfinek, cetek és bálnák őseinek korai evolúciójáról.
Ahogy az erdők, úgy a vízi élővilág is jelentős szénmegkötő-kapacitással rendelkezik. Ezért is lenne fontos helyreállítani a világ legnagyobb állatainak populációit.
Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok 99 százaléka nem közvetlenül, hanem az első számú táplálékforrásukként ismert krillfajokkal kerül a tengeri óriások szervezetébe.
Egy új kutatás szerint a kanadai Szent Lőrinc-öbölben megfigyelt kék bálnák 60 százalékának vannak olyan sebhelyei, amelyeket a tengeri horgászat, illetve halászat során használt eszközök ejtettek, a hosszúszárnyú bálnáknál ez az arány 55 százalék.
A Dél-Georgia körüli területen a bálnavadászat által leginkább sújtott kék bálnák populációja növekedett az elmúlt évtizedben, a hosszúszárnyú bálnák esetében pedig az ökológiai egyensúly helyreállásának hasonló jeleit dokumentálták az Antarktisz nyugati félszigetének környékén.