Szenzációs leletnek tűnik az a különös, korall formájú kőzedarab, amelyről a NASA Curiosity marsjárója készített fényképet február végén a Gale-kráterben, az Aeolis Mons hegy közelében. Természetesen nem valódi korallról vagy megkövesedett virágról van szó, a kőzetformáció akkor jött létre, amikor a bolygót még víz borította, és a csillagászok szerint a maga nemében nem is egyedülálló ilyesmit látni a Marson, de minden, egykor vízben született marsi kőzet elemzése fontos tudományos lépésnek számít.

A marsjárók korábban több gömb alakú követ is vizsgáltak, a korai felfedezések közé tartozott a marsi áfonya megtalálása (a korallszerű képződmény mellett ezen a felvételen is szerepeltek gömbölyded kövek).

Ez a kőzet ugyanúgy nem áfonya, mint ahogy a korall nem korall: ezek az apró, gömbölyded, hematitban gazdag kavicsok is akkor keletkeztek, amikor még víz lepte a felszínt. Ezek a Fram-kráterben kerültek elő, az Opportunity marsjáró a küldetésének 84. napján készített róluk felvételeket 2004-ben.

Ágas-bogas, fontos lelet

A mostani felvételek a Curiosity küldetésének 3396. napján készültek az űreszköz robotkarján található kamerával. Az eszköz a Mars Hand Lens Imager (MAHLI) névre hallgat, és hasonló azokhoz a nagyítókhoz, amelyekkel a földi geológusok vizsgálják az itteni kőzetmintákat.

A felvételen szereplő kődarab mindössze egy centi hosszú, az amerikai űrhivatal által közreadott képek több, eltérő időpontban készült felvételből állnak össze, ezért is olyan részletgazdagok. Az áfonyához hasonlóan ez a formáció is saját becenevet kapott: Abigail Fraeman csillagász szerint a Curiosity tudósai kökénysónak (Blackthorn Salt) keresztelték. Az ágas-bogas képződmény a marsi kőzetből kimosódott ásványi anyagokból jött létre, amikor a Gale-kráter még egy hatalmas tó volt.

Fraeman és kollégái azt remélik, hogy a kökénysóról készült felvételek elemzése után tisztább képet kaphatnak róla, hogy mikor tűnt el a folyékony víz a Marsról, ebből pedig az is kiderülhet, hogy meddig létezhetett élet a bolygón.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ősi marsi életre vagy izgalmas kémiai folyamatokra utalhat a Curiosity legújabb felfedezése

Tóth András tudomány 2022. január 18.

A szén 12-es izotópja a Földön életfolyamatokra utal, a NASA Curiosity marsjárója most ebben a szénizotópban gazdag marsi kőzetekre bukkant. A kutatók szerint fontos elvonatkoztatni a földi berögződésektől, így több lehetőséget vizsgálnak a szénatomok származásának kiderítésére.

Szerves molekulákra bukkant a Curiosity a Marson

Tóth András tudomány 2021. november 3.

A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.

Képeslapnak is elmenne a Curiosity legújabb tájfotója a Marsról

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 24.

A marsjáró egy 5000 méter magas hegy oldalából készített két fekete-fehér panorámafotót két különböző napszakban, a NASA kutatói pedig az eltérő fényviszonyok szerint színezték be az egyesített fotót, ami igazán különleges hatást kelt.