Az Orbán-korszak zászlónyelve
A szimbólumok a nacionalista ideológiák felerősödésének korában fontosabbak lehetnek, mint az épületek vagy a szavak, mert a „mi”-t képviselik. Miről mesél a 2010 utáni korszak magyar zászlótörténete?
köztér
Saját kiállítások híján orosz atomvállalat exportálja a művészetet Paksra és Kalocsára
A Roszatom cége, az Atomsztrojexport két magyarországi városban is ingyenes szabadtéri kiállítást rendezett. Ezeken a helyeken nemrég szűnt meg vagy nullázódott le a helyi kortárs kiállítóhely. Van összefüggés?
Köztéri emlékművek Magyarországon: ez nem művészet, ez csak szolgáltatás
Az ország közterein látható emlékművek igen gyakran az egyediséget nélkülöző tucatművek. Kopjafa, lyukas műkőzászló, turul hátán turul: több hullámban többféle motívum árasztotta el az országot, és ha valamiből ennyi van, eltűnik a jelentés.
Eddig nem látott felvétel került elő a Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti felrobbantásáról
Máig érthetetlen és feldolgozhatatlan, miért robbantották fel 1965. március 15-én a Nemzeti Színházat. Egy most előkerült filmfelvétel dokumentálta a színház utolsó időszakát és lerombolását is.
Így lesz a Moszkvából Széll Kálmán, középületből magánvagyon, közjószágból kultusztáj
Nincsenek már nagy művek, nagy művészeti projektek; emlékművekkel teleszórt közterek vannak csupán, térhasznosítás, egymást kioltó jelek és a kultúrátlanítás – hangzott el a Kié a köztér? címmel megrendezett pénteki konferencián.
Álmaink Rákosrendezője: hogyan építsünk be 130 hektárt úgy, hogy a városlakóknak is jó legyen?
Nem csak úgy lehet városfejlesztési projekteket megvalósítani, ahogyan azt Lázár János és az Eagle Hills képzelték. Létezik részvételi alapú, közösségi városfejlesztés, és számos európai példa azt mutatja, hogy ésszel, emberi módon a Rákosrendezőnél jóval nagyobb területeket is élhetővé lehet varázsolni.
Mire a plázák megjelentek Budapesten, a köztér már halott volt
A 90-es évek elején, a plázák megjelenésekor a Nagykörút vagy a Kossuth Lajos utca már eleve halott volt; a plázáknak nem kellett megölniük a köztereket, elég volt életben lenniük a halottak mellett – írja Smiló Dávid építész, aki szerint a pláza igenis működhet köztérként.
Yasha Young: Illegális vagy sem, én az üzenetre koncentrálok
A street art nem a házfalak dekorálását jelenti, hanem benne van a társadalomkritikai potenciál és a városi terek újragondolásának lehetősége is, állítja az amerikai kurátor, aki épp a pécsi Street Up program nyitókiállításán dolgozik.
Attól még nem lesz egy szoborból művészet, hogy kiteszik az utcára
A több ezer Trianon-emlékmű, betonból öntött lyukas lobogó és zsánerszobor országa vagyunk, miközben olyan értékes köztéri projektek is zajlanak, mint a hétfőn záruló Flaszter Biennálé. Mit jelent ma a public art, és mi köze ehhez Columbo felügyelőnek?