Az MIT kutatói szerint a helyi adottságokhoz igazítva használt legelők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhatnak ki a légkörből egyetlen év alatt, amennyihez az erdőknek harminc évre van szükségük.
A már javában zajló rovarapokalipszis egyik kevésbé ismert felelőse a legeltetett állatok féreghajtására is használt ivermektin.
A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.
Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
A számik különleges engedéllyel már évszázadok óta figyelmen kívül hagyhatják a határt, amikor a rénszarvasnyájakat terelik, ám most Norvégia megelégelte ezt a gyakorlatot, és az illegális határátlépő szarvasok lemészárlásával fenyegetőzik.