Ha jók a számításaink, évet összegezni végtelenféle tudományos módszerrel lehet. Ezek közül mi pontosan egyet választottunk ki: szerzőink megnevezték az év egy-egy nagy dobását, sztárját, kiemelkedő teljesítményét. Miközben a magyar tudományos közéletet a pedagógusok kiállása tartotta pezsgésben, a világban beköszöntött a felhasználói mesterséges intelligencia kora, de azért a fenséges ivótülökről vagy Nun cho gáról, a 30 ezer éves gyapjasmamut-bébiről sem felejtettünk el megemlékezni.

Az év szakmája: a tanár

Pedagógusnak lenni jó. Ha jól végzik a munkájukat, szeretik őket a gyerekek, akik sokat tanulhatnak tőlük az életről. Esténként pedig elégedetten nézhetnek a tükörbe, hogy ma is jót tettek a világért. Ez persze ezer sebből vérzik, mert nem mindegy, hogy ki jelentkezik tanárnak, mit tanul az egyetemen, és mindezek után hogy tud tanítani – vagy mit engednek neki, hogy taníthasson. Az Orbán-kormány először megfosztotta a tanárokat az autonómiájuktól, de még ott volt a folyamatos fizetésemelés ígérete, majd amikor 2015 környékén világossá vált, hogy a szakmai szabadságuk után a megélhetésük is veszélybe került, a kormány a zendülések elkerülése érdekében lépett egy nagyot, és gyorsan ellehetetlenítette a sztrájkjogot.

A mára csupán a diplomás bérek körülbelül kétharmadát kereső tanárok egy része már tavasszal elkezdte a tiltakozást, szeptember óta pedig folyamatosak a sztrájkok és polgári engedetlenségi akciók. A hatalom erre megint lépett egyet – ezúttal a zendülő tanárok egy részének kirúgásáról gondoskodott, annak reményében, hogy így megfélemlíthetők a többiek. Cserébe viszont szóba sem állnak senkivel; hónapokon át semmilyen érdemi reakció nem történt a kormányzat részéről. A tanárkirúgásra viszont már a diákok is, később pedig a szüleik is fellázadtak: szeptember óta több tízezer ember vesz részt a tüntetéseken, élőláncok alakulnak a fővárosban, ülősztrájkot tartanak az iskolákban, sípolás, dobolás hallatszik a tankerületek előtt, és két „Nincs tanár, nincs jövő!” szlogen között a „Mi vagyunk a grund” zeng a Körúton. És időtlen idők óta először a tanárok a diákokkal és a szülőkkel karöltve követelik, hogy az iskola végre legyen normális hely, ahol a tanárokat megfizetik, és ahol úgy és abból taníthatnak a pedagógusok, amit ők a leghatékonyabbnak éreznek. (Kende Ágnes)

Kapcsolódó cikkeink:

• Bizonytalanságban, tanácstalanságban, tiltakozásokkal indul az idei tanév
• Ez a rendszer a jó tanároknak nem ad több pénzt, az alkalmatlanok viszont gond nélkül a pályán maradhatnak
  
• A tanárok tiltakozása elsősorban nem a pénzről szól, hanem a méltatlan helyzetről és a frusztrációról
  
• Qubit Live #6: A magyar iskolarendszer a múlt században ragadt, és nincs, aki ezért felelősséget vállalna
  

Az év tudományos gumicsontja: Pink education

Kis híján a totális érdektelenség süllyesztőjében landolt az a dokumentum, amivel az Állami Számvevőszék végül még úgy is behúzhatta a legtöbbet idézett tanulmányért járó előkelő helyezést, hogy hazai tudósok egész sora állította nagy nyilvánosság előtt, hogy az írás semmilyen szinten nem felelt meg a tudományos kutatások és az azokról beszámoló írásos dokumentumok kritériumrendszerének. A „Pink education” jelenség Magyarországon?! A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai című elemzés egyebek mellett azt állította, hogy „a nők jelentős túlreprezentáltsága a felsőoktatásban (...) a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége, és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken”. Ezen kívül is tartalmazott egy csomó adatot és következtetést, csakhogy ezek az általunk kérdezett oktatáskutatók szerint inkább voltak alkalmasak a valóság – aktuálpolitikai célzattól sem mentes – torzítására, mint bármilyen, a közoktatást átszervezni hivatott irányelv megfogalmazására. Miközben a magyarországi oktatási rendszer kutatásával és elemzésével foglalkozó tudósok szerint a magyar iskolarendszer nem a lányokat, hanem a konformitást részesíti előnyben, az obskúrus ÁSZ-jelentés jó néhány olyan problémát felvetett, amivel egyébként – az oktatási rendszer eredményességét fokozandó – valóban érdemes lenne foglalkozni, mint például a fiúk nagyobb arányú lemorzsolódása, vagy a kommunikációs és szociális képességeik fejlesztésének szükségessége.

Az ÁSZ okfejtése akkora vihart kavart, hogy – bár nagydobra nem verte – még a Magyar Tudományos Akadémia egyik vizsgálóbizottsága is arra jutott, hogy a jelentés „kiindulópontjában és következtetéseiben megalapozatlan, továbbá káros hatással van a férfiak és nők közötti egyenlőségre és az esélyegyenlőségről való gondolkodásra is”. A hazai oktatásügyi elemzés következtetéseinek szöges ellentétére jutott például a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia kutatása is, amely szerint „nemcsak diplomát szerez legalább ugyanannyi nő, mint férfi, de még doktori fokozatot is majdnem egyforma arányban szereznek a nemek tagjai (...), azonban kevesebb nőt neveznek ki a professzori székekbe, a magas rangú női tudósok aránya szinte minden tárgyban messze elmarad a női hallgatók és doktorjelöltek arányától”. Miközben Németországban alaposan kutatják a nemi egyenjogúság feltételrendszerének megvalósulását a felsőoktatásban, Magyarországon tudományos szakfolyóiratoknál is előfordul, hogy egy főszerkesztő azért érzi szükségét lemondani, mert nem tudja, átmegy-e az engedélyeztetési eljáráson egy-egy olyan cikk, amelynek a gender szó szerepel a címében. (Balázs Zsuzsanna)

Kapcsolódó cikkeink:

• Sötétrózsaszín szemüveg, szürke valóság, sárga irigység
  
• MTA: Az Állami Számvevőszék pink education jelenségről írt elemzése megalapozatlan és káros

Az év intelligenciája: a mesterséges

Ha néhány évtized múlva a Földet uraló robotok visszatekintenek saját történelmükre, a 2022-es évre valószínűleg jelentős fordulópontként gondolnak majd. Még ha azt nem is feltétlenül kell elhinni, hogy a Google nagy nyelvi modellje, a LaMDA tényleg öntudatra ébredt, ahogy azt a cég mérnöke állította júniusban, mielőtt felfüggesztették volna, a mesterséges intelligencia (AI) idén tényleg minden korábbinál elérhetőbb közelségbe került a mezei felhasználóknak. Ez legnagyobbrészt az OpenAI nevű szervezetnek köszönhető, amely már 2020-ban bemutatta GPT-3 nevű nyelvi modelljét, amely az interneten elérhető szövegekből felépített gigantikus adatbázis alapján képes megtévesztően emberi nyelven új szövegeket generálni – így akár utasításra verset vagy esszét írni, kérdésekre válaszolni vagy tanácsokat adni. Ennek továbbfejlesztett verziójára (GPT 3.5) épül a november végén megjelent, napok alatt több millió felhasználót bekebelező chatbot, a ChatGPT, amellyel a modell képességeit egyszerű beszélgetés formájában lehet kiaknázni. A technológiában rejlő lehetőségeket még csak most térképezi fel a világ, de egy területet máris felforgatott: úgy tűnik, értelmét veszthetik az iskolai házi feladatok vagy az egyetemi beadandók – igaz, a magyar felsőoktatásban egyelőre nem tartanak az AI-forradalomtól.

Az OpenAI azonban először még vizuális AI-eszközével forgatta fel az internetet: 2022 áprilisában jelentette be, majd szeptember végén tette elérhetővé DALL-E 2 nevű modelljét, amelyet olyan képgenerátorokban lehet felhasználni, ahol egyszerű szöveges leírásokból készít képeket a mesterséges intelligencia, a megadott vagy kiválasztott stílusban. Legyen szó fotorealisztikus arcokról, horrorfilmbe illesztett Spongyabobról, Marson lovagló szamurájról, vagy akár Rubik-kocka formájú hamburgerről profi ételfotós stílusban. Az év második felében máris megjelentek a konkurenciák, ráadásul a Stable Diffusion és a Midjourney folyamatosan frissített modelljei kicsit sem maradnak el a nagyágyú OpenAI fejlesztésétől. És hogy még véletlenül se tudjunk lépést tartani az eszeveszett technológiai ámokfutással: a Google és a Meta már a szövegből videót generáló modelljeit is bemutatta, de ezek terjedésére még bizonyára várni kell, amíg egy kicsit lecsengenek az előző forradalmak – ebben a tempóban ez akár hetekig is eltarthat. (Bodnár Zsolt)

Kapcsolódó cikkeink:

• A Google felfüggesztette a mérnököt, aki szerint érző lénnyé vált a cég mesterséges intelligenciája
  
• Öntudatra ébredt a mesterséges intelligencia? Veszélyben érzi magát? Ügyvédet fogadott? Mi folyik a Google-nél?
  
• Megkérdeztük a ChatGPT-t, hogy melyik emberi munkákat veszélyezteti leginkább a mesterséges intelligencia
  
• 50 magyar egyetemi oktatót kérdeztünk arról, hogy mi lesz itt, ha a hallgatók robottal íratják meg a házi feladatot
  

Az év vesztesei: a napelemesek

A környezetbarát működés miatt már önmagában megéri a napelemes beruházás, legalábbis azoknak, akiknek nem számít a pénz, és nem várják el, hogy villanyszámláik már néhány éven belül tükrözzék az elszántságukat. Aki viszont azért vágott volna bele a panelek telepítésébe, hogy rövid távon csökkentse a költségeit, annak úgy fest, nem a napelem lesz a megoldás. Idén először a késlekedő és botrányba fulladó napelemes pályázat vette el a magyarok kedvét, hiszen sokan nem tudják vagy nem akarják vállalni, hogy a pályázati összeg 10-15 százalékát önrészként áldozzák rá a beruházásra.

Októberben aztán egy tollvonással szüntették meg a hálózatra táplálás lehetőségét a frissen engedélyeztetés alá kerülő napelemes beruházásoknál. A szakértők szerint erre a hálózat állapota miatt van szükség, de ezzel kapcsolatban sem 2022-ben szólaltak meg először a vészharangok. A túlméretezett beruházások ugyanis anyagilag kedvezők voltak a szaldóelszámolásban, erre viszont 2024-től már sem a régi, sem az új napelemesek nem lesznek jogosultak. Pedig az energiaválság megoldásában nagy szerepet érdemelnének a megújulók, valamint az egyéni felhasználás fedezésére szolgáló lokális energiatermelés. Csakhogy a napelemek időjárás-függősége olyan ingadozást jelent a rendszer számára, amit kimondottan költségesen lehet kiegyensúlyozni. Mindeközben a szélerőművek építésének tilalma gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy Magyarország érdemben lépjen előre a zöldenergia-termelés útján. Hozzá kell tenni, hogy aki nagyon lelkes, az saját hatáskörben építhet napelemes rendszert, sőt az energiatárolásról is gondoskodhat, de számolnia kell a jellemző alapanyaghiánnyal, illetve azzal is, hogy a megtérülés jelentősen elhúzódik a korábbi ígéretekhez képest. (Kun Zsuzsi)

Kapcsolódó cikkeink:

• Közeleg a tél, de az állami napelempályázat körül még mindig teljes a káosz
  
• Egy tollvonással kinyírja a kormány a mostantól telepített napelemeket
• A magyarországi elektromos hálózat nem készült fel a napelemes rendszerek terjedésére
  
• Neked is lehet legális házi naperőműved, csak irtó drága, és valószínűleg soha nem térül meg az ára

Az év őslénye: Nun cho ga, a yukoni mamutbébi

Idén szenzációs felfedezések világították meg a dinoszauruszok és korai emlősök evolúcióját, matrjoskaszerű dinótojások és 70 millió éve Afrikából Európába vándorló, buszméretű dinoszauruszok kerültek elő, valamint egy repülő őshüllő színes tollai átformálták a tollak kialakulásáról alkotott képünket. Mégis, a legcsodálatosabb őslény, amire idén rátaláltak, 66 millió évvel a földtörténeti középidő után élt, az utolsó glaciális időszak vége felé.

A kanadai permafrosztból egy aranybányászati területen kiásott Nun cho ga (ami a Trʼondëk Hwëchʼin őslakosok nyelvén azt jelenti, hogy nagy állatbébi) az egyik legjobban megőrződött mamutlelet, amit valaha találtak. A mindössze 30-35 napos nőstény gyapjasmamut-bébi közel 30 ezer éve pusztult el, és valószínűleg a viharos időjárás miatt gyorsan betemetődött, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy különlegesen jó, mumifikálódott állapotban maradjon fenn. (Tóth András)

Kapcsolódó cikkünk:

• Mamutbébi, barlangi oroszlán, gyapjas orrszarvú – sorra kerülnek elő a több tízezer éves, lélegzetelállító leletek az örök fagy fogságából

Az év feltörekvő himlője: a majom

Szakértők szerint a coviddal végérvényesen elérkezett a járványok kora, és ezt mi sem jelzi jobban, mint a koronavírus babérjaira törő majomhimlő. Miután a két éve a teljes glóbuszon több hullámban is végigsöprő koronavírus-járvány – nem kis részben a gyorsan piacra dobott vakcináknak köszönhetően – világszerte alábbhagyott, tavasszal a világ nyugati felén ismeretlennek számító mhimlő (avagy régi, nem píszí nevén majomhimlő) keltett jókora riadalmat. A megbetegedést okozó, himlővírusokhoz tartozó kórokozót 1958-ban azonosították először majmokban, és többnyire Nyugat-Afrikában okoz kisebb endemikus járványokat. A betegségnek a férfiakkal szexelő férfiaknál a legnagyobb a kockázata, bár tünetei nem súlyosabbak, mint amit egy komolyabb nátha okoz. Amitől mégis ijesztő lehet, az a betegséggel együttjáró jellegzetes bőrkiütés. Ez viszont néhány hét alatt a felső légúti panaszokkal együtt nyomtalanul elmúlik.

A járvány kitörése óta világszerte több mint 82 ezer esetet azonosítottak, és 65-en vesztették életüket a betegség miatt. A legtöbb megbetegedést a nyári hónapokban regisztrálták, és leginkább az amerikai kontinensen szedte áldozatait; jelenleg is ott dokumentálnak új eseteket, bár a számok alapján a járvány leszálló ágba került. Magyarországon júniusban adtak hírt az első majomhimlős betegről, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összesítése szerint december közepéig száz alatt maradt az itthoni érintettek száma. (Radó Nóra)

Kapcsolódó cikkeink:

• Jókora aggodalmat okozott a majomhimlő, de jelentős járványra kevés az esély
• Hogyan lehet megkülönböztetni a majomhimlőt a bárányhimlőtől?
  

Az év ivóalkalmatossága: a tülök

Tülök volt, van és lesz, már amíg van valami, ami a fején hordja, és amíg vannak józan gondolkodású emberek, akik hajlandók kihasználni a benne rejlő adottságokat – a vikingek, mint igazán józan gondolkodású emberek, például sosem biggyesztették a sisakjukra, csak ittak belőle. Az sem túlzó kijelentés, hogy a tülök az év műtárgya: kevés olyan holmit ismerünk, ami egyszerre hozná közelebb az emberhez a betyárokat, a pásztorokat, a vikingeket, a gétákat és Dionüszoszt, ráadásul még csak nem is egy ökör ára beszerezni egyet. Elő lehet persze ásni számtalan viking kardot, kincset, sőt akár egy komplett lengyel vámpírt is, de ez csak a múlt: hullát csonkítani és kardot temetni már idejétmúlt szokás, de ha van valami, ami örök, az éppenséggel a tülök. (Dippold Ádám)

Kapcsolódó cikkeink:

• Ivótülök nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes
• Hogy kerül a szarv a viking sisakra?