Első alkalommal hirdetett közegészségügyi vészhelyzetet az afrikai járványügyi központ (Africa CDC), miután az mpox (korábban majomhimlő) vírus aggasztó változata kezdett gyors terjedésbe Közép-Afrikában – írta meg kedden a Nature hírportálja.

Az Africa CDC augusztus 13-ai bejelentése után az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán tanácskozik arról, hogy a járványkitörést a 2019-es ebolajárványhoz hasonlóan nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek (Public Health Emergency of International Concern, PHEIC) nyilvánítsa-e.

A hatóságok lépései a portál szerint a kutatók mély aggodalmát tükrözik, hogy a himlővírusok közé tartozó kórokozó egy olyan járványt indíthat, ami szétterjed az egész kontinensen és talán azon túl is. A vírus már nemcsak a vidéki területeken, hanem a sűrűn lakott városokban is felbukkant, köztük a Kongói Demokratikus Köztársaságban található, 1 millió lakosú Bukavuban is.

A régióban további négy országból most először jeleztek mpox fertőzéseket, amik valószínűleg egy 2023 végén, a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres konfliktusok által sújtott South Kivu tartományban kezdődő járványhoz kötődnek. Az afrikai országok idén már több mpox esetet regisztráltak, mint tavaly egész évben, és a fertőzések nagyobb számban fordulnak elő gyermekek körében – a Kongói Demokratikus Köztársaságban az esetek kétharmadát 15 év alattiaknál regisztrálták.

Az egymillió dolláros kérdés: mennyire fertőzőképesek és veszélyesek a terjedő változatok

Korábbi járványkitörések alapján a most Közép-Afrikában terjedő változatok súlyosabb megbetegedéseket okoznak, mint azok, amik a 2022-ben kezdődő globális mpox járványért feleltek, és eddig több mint 95 ezer diagnosztizált fertőzéshez és 180 halálos áldozathoz vezettek. Bár eleinte egyes fertőzések utóbbi, II-es kládhoz voltak köthetők, az elmúlt hónapokban elkezdett nőni az I-es kládba tartozó vírusok aránya a fertőzöttek körében, ami évtizedekig csak kis járványkitöréseket okozott Közép-Afrikában.

„Remélem már régen túlléptünk azon az elképzelésen, hogy valami ha messze történik, akkor nem lehet hatással ránk” – mondta a Nature-nek Anne Rimoin, a Kaliforniai Egyetem epidemiológusa, aki 2002 óta foglalkozik a Kongói Demokratikus Köztársaságban az mpox járványkitörések vizsgálatával. A szakember azt állítja, hogy „egy fertőzés bárhol potenciálisan egy fertőzést jelent mindehol, és ennek a bekövetkeztét már sokszor láttuk”.

Rimoin szerint most az egymillió dolláros kérdés az, hogy a fertőzöttek körében azonosított, Ib-kládhoz tartozó vírusok pontosan mennyire veszélyesek és fertőzőképesek. A bukavui Katolikus Egyetem epidemiológusa, Espoir Bwenge Malembaka szerint a járvány megfékezéséhez a kórokozó-szűrési vizsgálatok (surveillance) kibővítésére és az érintett országok közötti együttműködés fokozására lesz szükség.

A Reuters szerdán arról írt, hogy még hónapokba telhet, amíg a járványkitörés megfékezéséhez szükséges oltások megérkeznek a régióba, és rövidtávon csak 65 ezer dózis áll majd rendelkezésre az oltási programhoz, ami leghamarabb októberben kezdődhet meg. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy bár a kongói hatóságok még júniusban engedélyezték a Jynneos és LC16 mpox vakcinákat, egyelőre hivatalosan nem rendeltek azokból.

A WHO szerint a kórokozó elsősorban fertőzött bőrrel vagy testnyílásokkal történő közvetlen érintkezés útján terjed emberről-emberre, de akár légzőszervi cseppeken, vagy aeroszolokon keresztül is átadódhat. A fertőzések jellemzően kiütések megjelenésével, lázzal, torokfájással, izomfájdalommal és fejfájással járnak.