Nincs új a nap alatt: a munka ünnepe, a sör-virsli és a dodzsem előtt évezredekkel már számos kultúrkörben fontos ünnepnek számított május elseje – a keltáknak egyenesen az év egyik legjelentősebb eseménye volt.
A kommunisták összesen 45 „szabad májust” ünnepeltek Magyarországon. A diktatúra időtlensége ellenére a díszlet apránként módosult, a Sztálin-szobor ledőlt, a Lenin-képek is lassan visszaszorultak a tribünre, de a lényeg ugyanaz maradt: több százezres lelkes tömeg hívatott igazolni a rendszert, miközben a szocialista vívmányok is kellő publicitást kaptak.
Szerencsére ma már nem muszáj kimenni ünnepelni, de még mindig lehet, és a munka ünnepén pártszimpátiától függetlenül a sör-virsli a minimum. Miért, és mióta van ez így, és hogyan kell elkészíteni az igazi virslit?
Szigorúan szovjet mintára szerveződtek a május 1-jei felvonulások 1945 és 1957 között. A ma elképzelhetetlen méretű tömeg létszámát és összetételét előre meghatározták, még az is fontos volt, merre nézzenek a felvonulók, amikor elhaladnak a Sztálin-szobor lábánál kiépített tribün előtt. A forradalom utáni első felvonulás időpontja egybeesett a Magyar Televízió indulásával.