„A kutatói pálya vonzerejének vészes csökkenése várható” a Professzorok Batthyány Köre szerint is

Vasárnap a Professzorok Batthyány Köre (PBK) is beszállt a Magyar Tudományos Akadémia átszervezéséről szóló diskurzusba. A szervezet a német Max Planck Társaságéhoz hasonló szervezeti megoldást javasolt az akadémiai intézetek átalakítására. A társaság elnöksége a Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek és Lovász László MTA-elnöknek szóló levelében „a bevált brit és német modellt” alapul véve azt javasolja, hogy az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését, egyúttal biztosítja a kellő tudományos autonómiát.

A „polgári értékrend érvényesítéséért” 1995-ben életre hívott kör levele szerint „kiváló kutatás nem képzelhető el alapfinanszírozás nélkül”. Ám, mivel „az MTA-kutatóhálózat működési modelljének átalakításával kapcsolatos tárgyalások akadoznak”, az „elmérgesedő hangulatban a megoldás késedelmet szenved”, mindez pedig „káros a magyar kutatói közösség és Magyarország számára”, a PBK alternatív modellel állt elő. 

Professzoros paritás

Eszerint a 2012-ben Pálinkás József korábbi MTA-elnök vezetésével kialakított intézményi rendszert leváltó új struktúrát „paritásos elven” kellene létrehozni: az irányító-felügyelő testületbe a kormány, míg a szakmai-tudományos testületbe az akadémia delegálná a tagok többségét. Ez a modell a levélírók szerint „megfelelő alapot teremtene a vagyonnal kapcsolatos kérdések rendezésének”. Az „állammal kötendő, a jelenleginél magasabb szintű finanszírozási szerződés” pedig garantálná a stabil működést.

A kevés konkrétumot tartalmazó levélben a PBK ugyanakkor arra figyelmezteti a címzetteket, hogy a „pusztán projektalapú működés bizonytalanságot szül a kutatói körben, és feleslegesen nehezíti a működtetést. A hosszabb (évtizedes) távlatban tervezhető életpályamodell nélkül a kutatói pálya vonzerejének vészes csökkenése várható”. Orvoslandó szerintük az is, hogy „a legutóbb kihirdetett Tématerületi Kiválósági Programban a lehetséges pályázók egyenlőtlen eséllyel szerepelnek”.

Emlékeztetőül: az innovációs és technológiai miniszter tavaly nyáron Magyarország innovációs felzárkoztatásával indokolta a mintegy 5 ezer főt foglalkoztató kutatóhálózatot működtető MTA finanszírozásának átalakítását. Ennek lényege, hogy a központi költségvetésből a korábbiaknál jóval kevesebb jut az akadémiára, és a kutatóintézmények alapműködését (a rezsi- és a bérköltségeket) a PBK-levélben említett pályázati forrásból kell megoldani. A pályázati kiírás idén január 31-én annak ellenére megjelent az ITM honlapján, hogy a Lovász által tavaly december 12-ére összehívott rendkívüli akadémiai közgyűlés 90 százalékos szavazati aránnyal ellenezte a kutatóintézeti hálózat átalakítására vonatkozó kormányzati terveket. Ráadásul a 2019-es költségvetési törvényben elfogadott és kihirdetett működési büdzséjének is csak a töredékét kapta meg eddig az MTA.  

Dolgozói kontra

A professzorok grémiuma által javasolt alternatíva ugyanúgy bedarálná az MTA kutatóhálózatát, mint a kormányzati átalakítás – állítja az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). A január 24-én szakszervezeti kezdeményezésre megalapított, az 5 ezer foglalkoztatott többségét képviselő, a kutatókat és az adminisztratív tudományos munkatársakat tömörítő mozgalom elfogadathatalannak tartja a PBK javaslatát.  Az ugyanis tartalmában közel azonos a sajtóban február 7-én kiszivárgott miniszteri elképzelésekkel, amely „a kutatóhálózatnak az MTA-ról történő leválasztását, a kutatás szakmai és pénzügyi irányítása feletti totális kontroll megszerzését célozza”.

Az ADF honlapján elérhető reakcióban úgy fogalmaznak, „az akadémiai dolgozók számára nem elfogadható olyan megoldás, amelynek eredményeként a kutatóhálózat kikerül az MTA irányítása alól. Az MTA dolgozói és vezetése nyitott a kutatómunka feltételeinek javítását célzó reformokra, amelyekre kizárólag az Akadémiával közösen kialakított tervek alapján kerülhet sor. Ezért továbbra is garanciákat várunk az alapellátás biztosítására, a dolgozók egzisztenciális biztonságának fenntartására. Követeljük a »Tématerületi Kiválósági Program« visszavonását, valamint kérjük az MTA vezetését, hogy továbbra se legyen partner a Magyar Tudományos Akadémiát eljelentéktelenítő alkukhoz.”

Az ADF február 12-én kedden kora délutánra élőláncot szervez az MTA Székháza köré.

Az előzményekről az alábbi cikkeinkben írtunk a Qubiten:

Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala

A 10 éve indult Khan Academy pontgyűjtős, videós, önálló tanulást támogató platformja a gamifikációt használja a tanulók motiválására. Támogatók híján a magyar oldalon egyelőre sovány az átböngészhető anyag, és a hazai oktatás állapota is kérdésessé teszi, mennyire egészítheti ki ez a szolgáltatás az iskolai munkát.