Jóval később vált élhetetlen sivataggá a Szahara a korábban gondoltnál, ami magyarázatot adhat az ókori Egyiptom „előzmények nélküli” felvirágzására, robbanásszerű technológiai és gazdasági fejlődésére – írja az IFL Science egy, a Nature Communications folyóiratban nemrég megjelent tanulmányra hivatkozva.

A németországi Max Planck Intézet és a Kölni Egyetem paleoklimatológusai a mai Csád területén fekvő vulkanikus Tibeszti-hegység kalderáinak üledékrétegeit vizsgálva azt állítják, hogy a hegyvidéki terület sokkal később vált szárazzá, mint a többi szaharai régió.

Az üledékrétegek izotópos elemzése szerint 7000 éve a Tibeszti-hegységben legalább tízszer annyi eső (és nemritkán hó) is esett, mint a környező síkságokon, a csapadékmennyiség csak 6500 évvel ezelőtt kezdett csökkenni, a szárazodás pedig csak 1200 évvel később vált intenzívebbé. A kutatócsoport sajtóközleménye szerint a Szahara és a Száhel-övezet regionális paleoklimatológiai szimulációi azt mutatják, hogy a hegység hatalmas víztömeget tároló krátertavait a mediterrán régió felől érkező északkeleti szelek által szállított nedves légtömegek csapadéka táplálta évezredeken át.

Az extrémen száraz klíma ezek szerint jóval később vált uralkodóvá egyes szaharai régiókban, ami nagyjából egybeesik az ókori Egyiptom első virágzásának kezdeti időszakával. A paleoklimatológiai eredményeket nem támasztják alá az eddigi régészeti feltárások, ami ugyanakkor korántsem jelenti azt, hogy a civilizációs robbanásban ne játszott volna jelentősebb szerepet a Szaharát elhagyó, fejlettebb kultúrájú, innovatív népek északra vándorlása.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nem felgyorsította, hanem 500 évvel eltolta a Szahara elsivatagosodását az emberi beavatkozás

Bodnár Zsolt tudomány 2018. október 3.

Egy friss tanulmány szerint a Szahara elkerülhetetlen kiszáradását sikerült késleltetnie a fejlett módszereket használó nomád állattenyésztőknek, vagyis az ember beavatkozása a természetbe nem mindig jár romboló hatással.

A jégkorszakoktól a globális felmelegedésig: amikor az éghajlat írja a történelmet

Béres Attila tudomány 2018. augusztus 12.

Éhínségekhez, háborúkhoz, népvándorlásokhoz, teljes civilizációk felvirágzásához és eltűnéséhez is vezetett az elmúlt évezredekben az éghajlat változása a Földön. Mi jöhet még?