Átírhatja az ősi civilizációk eredettörténetét a legmagasabb szaharai hegycsúcs kalderájának vizsgálata

augusztus 19.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Jóval később vált élhetetlen sivataggá a Szahara a korábban gondoltnál, ami magyarázatot adhat az ókori Egyiptom „előzmények nélküli” felvirágzására, robbanásszerű technológiai és gazdasági fejlődésére – írja az IFL Science egy, a Nature Communications folyóiratban nemrég megjelent tanulmányra hivatkozva.

A németországi Max Planck Intézet és a Kölni Egyetem paleoklimatológusai a mai Csád területén fekvő vulkanikus Tibeszti-hegység kalderáinak üledékrétegeit vizsgálva azt állítják, hogy a hegyvidéki terület sokkal később vált szárazzá, mint a többi szaharai régió.

A 3415 méter magas Emi Koussi krátere a jelenleg Csádhoz tartozó Tibeszti-hegységben
Fotó: Stefan Kröpelin/ University of Cologne

Az üledékrétegek izotópos elemzése szerint 7000 éve a Tibeszti-hegységben legalább tízszer annyi eső (és nemritkán hó) is esett, mint a környező síkságokon, a csapadékmennyiség csak 6500 évvel ezelőtt kezdett csökkenni, a szárazodás pedig csak 1200 évvel később vált intenzívebbé. A kutatócsoport sajtóközleménye szerint a Szahara és a Száhel-övezet regionális paleoklimatológiai szimulációi azt mutatják, hogy a hegység hatalmas víztömeget tároló krátertavait a mediterrán régió felől érkező északkeleti szelek által szállított nedves légtömegek csapadéka táplálta évezredeken át.

Az extrémen száraz klíma ezek szerint jóval később vált uralkodóvá egyes szaharai régiókban, ami nagyjából egybeesik az ókori Egyiptom első virágzásának kezdeti időszakával. A paleoklimatológiai eredményeket nem támasztják alá az eddigi régészeti feltárások, ami ugyanakkor korántsem jelenti azt, hogy a civilizációs robbanásban ne játszott volna jelentősebb szerepet a Szaharát elhagyó, fejlettebb kultúrájú, innovatív népek északra vándorlása.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: