Megérkezett a harmadik modul, felépült a kínai űrállomás, a Mennyei Palota

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A kínai tévénézők hétfőn történelmi tettnek lehettek szemtanúi: élőben láthatták, ahogy útnak indítják a rakétát, amely Kína saját űrállomásának harmadik, egyben utolsó modulját szállítja magával, hogy végleg felépüljön a Tienkung (vagyis Mennyei Palota) névre hallgató égi kutatóbázis. Ez alig 13 órával később be is következett, a Mengtien (Mennyei Álmok) nevű modul sikeresen dokkolt az űrállomáshoz.

A dokkolásra kész Mengtien és a vele kiegészülő Mennyei Palota szimulációjaFotó: SUN FENGXIAO/Xinhua via AFP

A 18 méter hosszú, 23 tonnás modulban számos kísérleti felszerelés található, például rendkívül pontos atomórák, a kozmikus sugárzás és a napszél kitettségének mérésére szolgáló eszközök vagy egy, az emberiség által valaha elért leghidegebb körülmények megteremtésére tervezett berendezés. A modult 10 éves működésre tervezték, és az első tervezett kísérletet is bejelentették: azt vizsgálják majd, hogyan nőnek a magvak a súlytalanságban és a világűr sugárzásának kitéve. A sugárzással való kísérletezést az teszi lehetővé, hogy a Mengtient teherzsilippel is felszerelték, így a modul 5,2 méteres robotkarjával könnyen kihelyezhetők a kísérleti eszközök az állomás külső felületére.

A Mennyei Palota meglehetősen gyorsan elkészült, hiszen a kínai űrügynökség alig két és fél évvel ezelőtt jelentette be a projektet – bármennyire merész vállalásnak tűnt a 2023-as céldátum, úgy tűnik, minden a tervek szerint haladt.

Az állomás első, központi modulja (Tienho, azaz Mennyei Harmónia) 2021 áprilisában indult az űrbe, majd júliusban megérkezett az első laboratóriumi modul, a Ventien (Mennyei Kutatás), így már csak az űrállomás T alakját kiegészítő Megtien csatlakozására kellett várni. A félkész Mennyei Palotába már tavaly júniusban, tehát egymodulos állapotában megérkeztek az első űrhajósok, akik néhány héttel később már űrsétát is tettek, de az űrállomás hivatalosan a november végére tervezett első legénységváltással kezdi meg a működését.

Az űrhajósok a Tienho központi modulban figyelték a Mengtien érkezésétFotó: SUN FENGXIAO/Xinhua via AFP

A Tienkung mindhárom modulját a Hosszú Menetelés 5B hordozórakétával lőtték ki, és ezt a lépést számos kritika érte külföldről, ugyanis Kína nem tudta bizonyítani, hogy képes irányítani a rakéta magfokozatának visszatérését, vagyis azt, hogy hol csapódik a Földbe a leválás után.

Jelenleg egyszerre három űrhajós élhet és dolgozhat az állomáson, de a férőhelyet később igyekeznek 6-7 fősre bővíteni, és a kínai űrügynökség azt sem zárja ki, hogy a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) hasonlóan külföldi űrhajósokkal közös küldetéseknek is otthont adjon a jövőben.

A több mint ezer kísérlet elvégzését ígérő Tienkung-programot emellett olyan eszközökkel is tervezik kiegészíteni, mint a Hszuntien optikai modul – ezt 2023 végén tervezik fellőni, és a Mennyei Palotával egy pályán keringene. A Hszuntien 2 méteres tükrével és 2,5 gigapixeles kamerájával tíz év alatt az égbolt 40 százalékát képes feltérképezni a kutatók szerint.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: