Megérkezett a harmadik modul, felépült a kínai űrállomás, a Mennyei Palota
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A kínai tévénézők hétfőn történelmi tettnek lehettek szemtanúi: élőben láthatták, ahogy útnak indítják a rakétát, amely Kína saját űrállomásának harmadik, egyben utolsó modulját szállítja magával, hogy végleg felépüljön a Tienkung (vagyis Mennyei Palota) névre hallgató égi kutatóbázis. Ez alig 13 órával később be is következett, a Mengtien (Mennyei Álmok) nevű modul sikeresen dokkolt az űrállomáshoz.
A 18 méter hosszú, 23 tonnás modulban számos kísérleti felszerelés található, például rendkívül pontos atomórák, a kozmikus sugárzás és a napszél kitettségének mérésére szolgáló eszközök vagy egy, az emberiség által valaha elért leghidegebb körülmények megteremtésére tervezett berendezés. A modult 10 éves működésre tervezték, és az első tervezett kísérletet is bejelentették: azt vizsgálják majd, hogyan nőnek a magvak a súlytalanságban és a világűr sugárzásának kitéve. A sugárzással való kísérletezést az teszi lehetővé, hogy a Mengtient teherzsilippel is felszerelték, így a modul 5,2 méteres robotkarjával könnyen kihelyezhetők a kísérleti eszközök az állomás külső felületére.
A Mennyei Palota meglehetősen gyorsan elkészült, hiszen a kínai űrügynökség alig két és fél évvel ezelőtt jelentette be a projektet – bármennyire merész vállalásnak tűnt a 2023-as céldátum, úgy tűnik, minden a tervek szerint haladt.
Az állomás első, központi modulja (Tienho, azaz Mennyei Harmónia) 2021 áprilisában indult az űrbe, majd júliusban megérkezett az első laboratóriumi modul, a Ventien (Mennyei Kutatás), így már csak az űrállomás T alakját kiegészítő Megtien csatlakozására kellett várni. A félkész Mennyei Palotába már tavaly júniusban, tehát egymodulos állapotában megérkeztek az első űrhajósok, akik néhány héttel később már űrsétát is tettek, de az űrállomás hivatalosan a november végére tervezett első legénységváltással kezdi meg a működését.
A Tienkung mindhárom modulját a Hosszú Menetelés 5B hordozórakétával lőtték ki, és ezt a lépést számos kritika érte külföldről, ugyanis Kína nem tudta bizonyítani, hogy képes irányítani a rakéta magfokozatának visszatérését, vagyis azt, hogy hol csapódik a Földbe a leválás után.
Jelenleg egyszerre három űrhajós élhet és dolgozhat az állomáson, de a férőhelyet később igyekeznek 6-7 fősre bővíteni, és a kínai űrügynökség azt sem zárja ki, hogy a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) hasonlóan külföldi űrhajósokkal közös küldetéseknek is otthont adjon a jövőben.
A több mint ezer kísérlet elvégzését ígérő Tienkung-programot emellett olyan eszközökkel is tervezik kiegészíteni, mint a Hszuntien optikai modul – ezt 2023 végén tervezik fellőni, és a Mennyei Palotával egy pályán keringene. A Hszuntien 2 méteres tükrével és 2,5 gigapixeles kamerájával tíz év alatt az égbolt 40 százalékát képes feltérképezni a kutatók szerint.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A Mennyei Palotával Kína átveheti az uralmat az alacsony Föld körüli pályán
A Nemzetközi Űrállomást, az ISS-t néhány év múlva nyugdíjazzák, így a kínai Tienkung lesz az egyetlen állandó bázis az űrben, az USA pedig másodhegedűssé válik az alacsony Föld körüli pályán. Kína abban bízik, hogy magához csábíthatja az ISS-projekt eredeti támogatóit: az orosz Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség is közös projekteket tervez az ázsiai országgal.
Vasárnap zuhanhatnak a Földre az irányíthatatlanná vált kínai rakéta darabjai
A becslések szerint jó eséllyel nem érint lakott területet a 25 tonnányi űrszemét, de ugyanannak a kínai rakétának 2020-ban elefántcsontparti falvakban landoltak a törmelékei, és Kína továbbra sem hajlandó biztosítani az űrszemét apró darabokra hullását.
Máris végrehajtotta az első űrsétát a kínai űrállomás, a Mennyei Palota legénysége
A háromfős legénységből ketten hét órát töltöttek az űrben vasárnap, hogy szereléseket végezzenek a Tienkung külsején. Bár az ország a Szovjetunió és az USA után harmadikként vállalkozott az űrsétára, utoljára 2008-ban lépett ki kínai űrhajós az űrbe.
