Kína az űrből sugározna napenergiát a Földre, a Mennyei Palota végezheti a teszteket
Nemrég teljesen felépült a kínai Mennyei Palota (Tienkung), a világ legnagyobb, egyetlen ország által üzemeltetett űrállomása. Jang Hung, az űrállomás vezető tervezője egy keddi konferencián elmondta, a Tienkung Kína űrbeli naperőmű-projektjében is kulcsszerepet játszik majd, mivel a nagyfeszültségű elektromos eszközök tesztelésében és a gigantikus szerkezetek összeszerelésében is segít.
Az űrbeli naperőmű tervezésében részt vevő kutatók júniusban tették közzé tanulmányukat, miszerint egy 1 kilométer széles szerkezetet építenének, amely gigawatt teljesítményű mikrohullámokat sugározna a Földre 36 ezer kilométer távolságból. Az erőmű nagy előnye lenne, hogy a földi napelemekkel ellentétben a nap 24 órájában gyűjteni tudná a Nap energiáját, és a felhőkön áthatoló mikrohullámú sugarak egy földi antenna segítségével nonstop áramot termelnének.
A geostacionárius pályára megálmodott naperőmű szinte bárhova továbbítani tudná a sugarakat, így katonai eszközök vagy távoli előörsök energiaellátását is biztosítani lehetne általa. A South China Morning Post szerint egyes kutatók aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a sugárnyalábot fegyverként is fel lehetne használni. A lap megjegyzi, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Japán is indított már kutatási programokat hasonló technológiák fejlesztésére.
A kutatók között nincs egyetértés abban, hogy az erős mikrohullámú sugarak károsíthatják-e a kommunikációs eszközöket, az emberi egészséget vagy a környezetet. Jang szerint a kínai űrállomás ezért is kapcsolódik be számos kritikus kísérletbe, amely az ilyen kérdéseket hivatott megválaszolni. Bár a Tienkungot úgy tervezték, hogy nagy teljesítményű elektromos berendezéseket is csatlakoztatni lehessen rá, az űrben nem könnyű erős elektromos áramot előállítani, és azokat mikrohullámmá alakítani.
Kína azt tervezi, hogy a következő években elvégzi az első olyan kísérletet, amely során az űrből a Földre továbbítanak energiát. Az első, kisebb erőmű, amely távoli katonai állomások áramellátására lenne alkalmas, a 2030-as évekre készülhet el, míg a kereskedelmi célú áramtermelés az űrből a 2050-es években valósulhat meg.
A kutatók olyan tanulmányokra mutattak rá, amelyek szerint a mikrohullámok (amelyek többnyire a wifi-routerek által is használt frekvenciatartományba tartoznak) biztonságosak az emberre nézve, kivéve, ha valaki közvetlenül az erős sugárnyaláb fogadóterületére lép. A projekt tudósai szerint továbbra is nagy kihívást jelent az energiasugár több tízezer kilométeres távolságból történő pontos irányítása, míg más kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a Föld és a világűr közötti tartós és intenzív energiaátvitel zavarokat okozhat az ionoszférában, ami nem várt hatásokkal járhat a földi környezetre.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
