A technológiai szingularitás koncepcióját, aminek megvalósulása alapjaiban változtatná meg az emberi létet, még Neumann János vetette fel. Hol tartunk a merész jóslathoz képest?
Százhúsz éve született Neumann János, a modern számítógép atyja, a valószínűségszámítás apostola és a világ legrosszabb sofőrje. Ananyo Bhattacharyával a róla írott könyvéről és arról beszélgettünk, hogyan lehet, hogy a magyar származású matematikus sokkal jobban öregedett, mint a kortársai.
Hogy a kiváló matematikus tréfálkozott-e, amikor azt állította, hogy fejben összegezte a végtelen sort, valószínűleg már soha nem tudjuk meg, de elméjének gyorsasága így is, úgy is páratlan volt. Az mindenesetre biztos, hogy megoldóink közül senki nem követte a Neumann-féle végtelen összegzést, mindenki a könnyebbik utat választotta.
A BME szenátusa és a Neumann Társaság az elméleti számítástechnikához való több évtizedes hozzájárulása, valamint a matematika fejlődése terén végzett munkássága miatt ítélte Szemerédinek a címet.
Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
Több százezer mérőállomás működik a Földön, de nincs tökéletes időjárás-előrejelzés, pedig a tét pénzben sem kicsi. A szimulációs modelleknél egyelőre rosszabbul teljesítő mesterséges intelligencia még forradalmasíthatja az időjóslást, de a meteorológusok nem féltik a munkahelyüket.