A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.
Sokan sírnak, hogy a járvány miatt idén nincs karácsony, de volt már ennél sokkal rosszabb: csak a múlt században egyből két világháború, a spanyolnátha és több helyi érdekű forradalom vagy polgárháború is megakasztotta az ünneplést. A karácsony mégsem maradt el.
Egy százévente egyszer előforduló, szakadatlan esőkkel és hidegfrontokkal együtt járó éghajlati változás súlyosbította a történelem egyik legpusztítóbb járványát – állapították meg amerikai kutatók több mint százéves gleccsermintákból.
102 éve, a spanyolnátha-járvány idején éppen olyan káosz volt az fejekben, mint ma, ami nem csoda, hiszen eleinte cenzúrázták a híreket, a hatóságok pedig bagatellizálták a betegséget. A lapok csak jelentős késéssel számoltak be a valódi veszélyről, amivel egy idő után már viccelni sem lehetett.
Többen vagyunk és több állatot tartunk, ezért többen halhatnak meg, ha ismét útra kel a spanyolnátha vagy valamelyik unokatestvére. Az influenzavírus veszélyesebb, mint valaha, állítják epidemiológusok a világ minden táján.
100 éve pusztított el 50-100 millió embert a spanyolnáthavírus. A járványügyi szakemberek ma világszerte ismét az influenzavírust tartják a legesélyesebbnek arra, hogy a Föld lakosságát megtizedelje. A H1N1 és a H5N1 altípus után most a H7N9 az új mumus.