A betegségek és kórokozók elnevezése nem csupán orvosi kérdés, nagyon sok kulturális és társadalmi vonatkozása is van. A történelem során a betegségeket gyakran nevezték el földrajzi helyekről, népcsoportokról vagy épp orvosokról, sőt akár betegekről is. Ezek az elnevezések azonban sokszor megbélyegzők vagy félrevezetők voltak. A WHO 2015-ös ajánlása óta fokozott hangsúlyt kap, hogy a betegségek elnevezése pontos, semleges és stigmatizációtól mentes legyen.

• Miért mondjuk a köznyelvben, és mit jelent, hogy megütötte a guta, elvitte a nyavalya, vagy megette a fene?
• Mi a különbség a lépfene, a hidegfene, a farkasfene és a rákfene között?
• Mi az a franciakór, mi a Reiter-betegség, és mi a dumdum láz?
• Miért maradnak fenn egyes, erkölcsileg vitatható személyekről elnevezett betegségnevek vagy tünetek?
• Segíti vagy nehezíti az orvosi kommunikációt az, ha egy betegség névadója egy személy vagy történelmi esemény?

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket, a tizedikben az emberi evolúció gyorsuló ütemét, a tizenegyedikben, hogy mennyi C-vitamint szedjünk, és egyáltalán miért kell védeni a szervezetünket az oxigéntől, a tizenkettedikben az antibiotikumokat és a nekik ellenálló szuperbaktériumokat, a tizenharmadikban a születéskori nemarányokat és Jordan Peterson egyik felkapott elméletét, a tizennegyedikben az emberi bőr színét, a tizenötödikben a csupasz bőr, a maratonfutás és az emberré válás kapcsolatát, a tizenhatodikban az emberi szaglást, a tizenhetedikben, hogy csodaszer-e a D-vitamin.

Hallgass bele ezekbe is:

Csodaszer-e a D-vitamin, és milyen betegségeket okoz a hiánya?

Darwin démonai podcast február 13.

Mi mindenre jó a D-vitamin? Mit együnk, és mennyit napozzunk a D-vitamin pótlásához? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Sokkal jobb az ember szaglása, mint korábban gondolták, van, amiben a kutyáét is veri

Darwin démonai podcast 2024. augusztus 5.

Hányféle szagot tudunk megkülönböztetni? Van-e szaga a víznek? És íze? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Hogyan függ össze a csupasz bőrünk az emberré válással és a maratonfutással?

Darwin démonai podcast 2024. január 4.

Hány réteg bőrt lehet egy emberről lehúzni? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.