Az öt évig tartó időjárási anomália is hozzájárult a spanyolnátha európai tombolásához
A több millió halálos áldozatot követelő spanyolnátha európai pusztításához és kialakulásához is jelentősen hozzájárult az 1914 és 1919 között megfigyelt éghajlati anomália – derül ki a GeoHealth tudományos folyóiratban nemrég közzétett tanulmányból. A szakadatlan esők és a szokatlanul hideg idő nem csupán a harctereken növelték az áldozatok számát, hanem megágyaztak a H1N1 influenzavírus tombolásának is.
Az Alexander More, a Harvard Egyetem kutatója vezette tudóscsoport a svájci-olasz határon lévő Colle Gnifetti gleccser több mint százéves, 72 méter mélyről vett jégmintájából származó adatokat vetette össze epidemiológiai és történeti feljegyzésekkel, valamint műszerekről leolvasott adatokkal, hogy feltérképezze a százévente egyszer előforduló éghajlati anomáliát jellemző hőmérsékletet, csapadékmennyiséget.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a legborzalmasabb időjárás időbeli átfedésben volt a spanyolnátha halálozási csúcsértékeivel, vagy éppen megelőzte azokat. A legrosszabb időjárási körülmények a háború legvéresebb csatái közül is egybeesnek néhánnyal, például az összecsapások borzalmai mellett Somme, Verdun vagy Gallipoli túlélői is véget nem érő sártengerről, vízzel teli lövészárkokról és súlyos fagysérülésekről számoltak be.
A Harvard Gazette-nek More hozzátette, természetesen számos más tényező is szerepet játszott a járvány súlyosságában – például a vírus természetes fertőzőképessége egy olyan populációban, amelyben az emberek immunrendszere sosem tapasztalt hasonlót. A szokatlan környezeti tényezők azonban nagy valószínűséggel szintén sokat nyomtak a latban: terméskiesést okoztak, fizikailag kifárasztották az extrém körülmények közé kényszerült férfiak millióit, és lezárták a betegséget terjesztő vízimadarak normális vándorlási útvonalait.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A természet pusztításával együtt növekszik a járványok kockázata a Földön
Ahogy az ember közelebbi kontaktusba kerül a vadon élővilágával, amikor kiirtja az addig érintetlen erdőt, úgy növekszik a zoonózis kockázata is. Bár a SARS-CoV-2 pontos eredete még vitatott, a kutatók a jövőben több állatról emberre terjedő vírusra, ezzel együtt pedig több járványra is számítanak.
Ma kiszolgáltatottabb az emberiség egy spanyolnáthaszerű influenzajárványnak, mint száz éve
Többen vagyunk és több állatot tartunk, ezért többen halhatnak meg, ha ismét útra kel a spanyolnátha vagy valamelyik unokatestvére. Az influenzavírus veszélyesebb, mint valaha, állítják epidemiológusok a világ minden táján.
Saint Louis már száz éve megmutatta a világnak, mennyire másként alakul egy járvány, ha időben megkezdik az elkülönítést
1918-ban Philadelphia óriási parádét rendezett a háborúba induló katonáknak, ami több ezer ember életébe került. Saint Louis viszont úgy járt el, ahogy most kellett volna a kormányoknak, és ez annyira jól sült el, hogy a példája ma már epidemiológiai alapvetés.