Rejtélyes sziklaszirteket világít meg a reggeli napfény a Curiosity káprázatos felvételén
A NASA marsjárója a következő két évben éri majd el a furcsa kőzetréteget, ami egy ősi vulkánkitörés nyomait őrizheti.
A NASA marsjárója a következő két évben éri majd el a furcsa kőzetréteget, ami egy ősi vulkánkitörés nyomait őrizheti.
Az európai-japán űrmisszió szondái sikeresen leváltak a bolygóközi úton használt szállítómodulról, és megkezdték a pályára állási manővereket. A két különálló űreszköz áprilistól kezdi meg a Naphoz legközelebbi kőzetbolygó részletes feltérképezését.
A 2028-ban indítandó Space Reactor–1 (SR–1) lesz az első bolygóközi űrszonda, aminek ionhajtóműveit egy atomreaktor látja el energiával. A NASA ebben a technológiában látja a Naprendszerben történő utazás kulcsát.
Egy svéd művészcsoport által készített 3D nyomtatott házikót, egy holdjárót és tudományos műszereket szállít a Holdra a japán űrszonda, ami csütörtök este landol az égitest felénk néző oldalán.
A Tienven–2 lesz az első kínai űrszonda, ami mintákat hoz majd vissza egy kisbolygóról. Ha ezzel végzett, továbbáll egy üstökös felé.
Eltakarta a Napot és vöröses árnyékba borította a holdi tájat a Föld az amerikai Blue Ghost holdszonda pénteki felvételein, amin a látványos gyémántgyűrű-effektus is csodálatosan kirajzolódik.
Az amerikai Firefly Aerospace szondája landolását megelőzően pályára állt a Hold körül és készített néhány látványos videót. A NASA által pénzelt űreszköz 10 műszert szállít az égitest felszínére.
Nemrég az amerikai űrügynökség egyik marsszondája lefotózta a két éve elbúcsúztatott leszállóegységet, hogy felmérje, mennyi por rakódott rá. A felvétel alapján elég sok.
Október közepén a NASA elindította történetének egyik legnagyratörőbb szondáját, a Europa Clippert. Steve Vance, a küldetésen dolgozó asztrobiológus szerint valószínű, hogy vissza akarunk majd térni a Jupiter holdjához, hogy még többet kiderítsünk róla.
A hétfőn elindított európai űreszköz felméri majd, hogy pontosan miként hatott a NASA DART szondájának két évvel ezelőtti becsapódása a 151 méteres Dimorphos kisbolygóra.
A plazmafizikai műszer lekapcsolására a 47 éve üzemelő szonda egyre inkább kimerülő nukleáris áramforrása miatt volt szükség. A Voyager–2 a NASA szerint ezzel és további megtakarításokkal a 2030-as évekig üzemelhet.
Az európai-japán űrszonda elhaladása során a tervezettnél közelebb merészkedik a legbelső bolygóhoz, miután az energiaellátó rendszerének meghibásodása miatt meg kellett változtatni pályáját.
Május végén a marsjáró kerekei széttörtek egy követ, aminek belsejéből kénkristályok kerültek elő. A kő arról árulkodhat, hogy a Curiosity által vizsgált terület története komplexebb, mint a kutatók feltételezték.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
A szonda által gyűjtött közel 2 kilogrammnyi minta új részleteket árulhat el a Hold keletkezéséről és geológiai történetéről, valamint a Naprendszer korai viszonyairól.