Napokon belül útnak indulhat a NASA legújabb űrtávcsöve, a megafonra emlékeztető SPHEREx, ami több százmillió galaxist térképez majd fel, miközben víz és szerves molekulák után kutat a Tejútrendszerben – írta meg kedden a Reuters.

A fellövésre a Space.com hírportál csütörtöki híre alapján legkorábban magyar idő szerint hétfőn kora reggel kerülhet sor. Az űrteleszkóp a kaliforniai Vandenberg Űrbázisról a SpaceX Falcon–9 rakétáján utazik majd a világűrbe, és a Hubble űrtávcsőhöz hasonlóan alacsony Föld körüli pályáról vizsgálja majd a kozmoszt.

Az optikai és közeli infravörös tartományban mérő SPHEREx-el a kutatók 100 millió tejútrendszerbeli csillagot és 450 millió galaxist figyelnek majd meg, és háromdimenziós térképet készítenek a kozmoszról. A tejútrendszerbeli célpontokra irányuló vizsgálatokkal többek közt azt szeretnék megérteni, hogy mennyi vízjég és szerves molekula található azokon a porszemcséken, amelyek a csillagkeletkezés helyszínéül szolgáló molekulafelhőkben találhatók. A kutatók ugyanis azt sejtik, hogy az univerzumban lévő víz nagyobb része ilyen molekulafelhőkben, porszemcsékhez kötődve raktározódik.

A kozmosz távolabbi zugait felderítő mérések célja a kozmikus inflációnak nevezett időszak jobb megértése, amikor a nagyon fiatal univerzum felfoghatatlan mértékű táguláson ment keresztül, rövid idő alatt. „Elég jó bizonyítékaink vannak arra, hogy a [kozmikus] infláció lezajlott, de az eseményt hajtó fizika még bizonytalan” – mondta a hírügynökségnek Olivier Dore, a NASA JPL kutatóintézetének kozmológusa és a SPHEREx vezető kutatója.

„Azáltal, hogy a teljes égbolton feltérképezzük a galaxisok elhelyezkedését, direktben behatárolhatjuk az infláció egyedi jellemzőit. Ezért szeretnénk az egész égboltot felderíteni és ezért van szükségünk spektroszkópiai megfigyelésekre” – mondta Dore, aki észveszejtőnek és szinte varázslatosnak nevezte, hogy a galaxisok nagyskálájú elhelyezkedéséből a kozmikus infláció fizikai folyamataira lehet következtetni.

A Falcon–9 rakétán a SPHEREx-el együtt utaznak majd a NASA PUNCH napmegfigyelő műholdjai is. A négy műholdból álló konstelláció Föld körüli pályáról fogja tanulmányozni a napkoronát és a napszelet, háromdimenziós megfigyeléseket végezve a Nap töltött részecske buborékjának (helioszféra) belső naprendszerbeli régiójáról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nyugdíjba vonult a Gaia űrtávcső, ami a magyar csillagászok munkáját is örökre megváltoztatta

Tóth András tudomány február 20.

Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.

Több millió galaxis vehető ki egy frissen bemutatott, 208 gigapixeles képen

Tóth András tudomány 2024. október 16.

Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.

A DESI megfigyelései alapjaiban változtathatják meg az univerzum jövőjéről alkotott elképzelésünket

Tóth András tudomány 2024. április 16.

A standard modellben a világegyetem gyorsulva tágul a végtelenségig, és fokozatosan egyre hűvösebb és sötétebb lesz. De mi van, ha valami nem stimmel az elfogadott kozmológiai modellel? Kovács András és kutatócsoportja a kozmikus voidok szimulálásával indul a rejtély nyomába.