Elsősorban Somogy, Komárom-Esztergom, Vas, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Zala megyéből várják a tigrisszúnyog-mintákat az ökológuskutatók, akik a lakosság segítségét kérik az ázsiai tigris-, más néven zebraszúnyog országos elterjedésének feltérképezésében.

Az Aedes albopictus egyike azoknak az inváziós fajoknak, amelyek az utóbbi pár évben jelentek meg Magyarország területén.

Az ázsiai tigrisszúnyog eredetileg szubtrópusi-trópusi rovar, ezért a Kárpát-medencében a legmelegebb hónapok az optimálisak a gyors szaporodásához. Az elmúlt hetekben a meleg idő felgyorsította a lárvák fejlődését, a csapadékos időjárás miatt pedig megfelelő tenyészőhelyek keletkeztek, így akárcsak a többi csípőszúnyog faj nagy részének, az ázsiai tigrisszúnyog szaporodásához is ideálisak voltak a körülmények. Az egyedszámok emelkedésével a faj észlelhetősége is növekedett.

Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatójának szerint „mindenképpen szükség van arra, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az ország mely pontjain vannak potenciális tigrisszúnyog-populációk, annak érdekében, hogy ezeket aztán célzottan tudjuk monitorozni és szűrni a vírusokra”. Az ökológusok úgy vélik, ha irtani kell, akkor ezen információk alapján tudnak a döntéshozók hatékony gyérítési programot szervezni az adott területeken, és elkerülhető hogy az egész országot környezetszennyező rovarirtókkal permetezzék le. Garamszegi szerint a tényleges veszély megértéséhez szükséges az ország minden pontján ugyanolyan intenzitással monitorozni, amelyhez azonban szükség van a kevésbé feltérképezett megyékből is észlelésekre és mintákra.

„2020-ban 573 jelentés érkezett hozzánk, amelyből 35 bizonyult valós tigrisszúnyog-észlelésnek. A beküldött adatok területi eloszlása nagyon egyenetlen. A legtöbb adat a fővárosból és Pest megyéből érkezett, ugyanakkor hét megyéből, Somogy, Komárom-Esztergom, Vas, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Zala megyéből mindössze 10 alatti észlelést regisztráltunk megyénként. Ennek egy lehetséges oka lehet az, hogy nem jutott el felhívásunk az ezeken a területeken élő emberekhez, pedig nekünk, kutatóknak az ő segítségükre is nagyon nagy szükségünk van” – figyelmeztet Soltész Zoltán, az Ökológiai és Botanikai Intézet kutatója.

Az inváziós csípőszúnyogok, így a tigris- vagy zebraszúnyogok lárvái legtöbbször emberi települések környékén, az esetek nagy részében a kertes házak kertjeiben tanyáznak. Olyan víztereket keresnek, amelyek nem érintkeznek a talajjal: esővízgyűjtő hordó, eldugult ereszcsatorna, kint hagyott, esetleg fóliával letakart tárgyak, amelyekben vagy amelyeken felgyűlik a víz. Fél deciliter folyadék már elegendő ahhoz, hogy több tíz csípőszúnyog kifejlődjön benne. Az ökológusok felhívták a figyelmet arra is, hogy ha ezeket az élőhelyeket megszüntetik az emberek maguk körül (szúnyoghálóval takarják le az esővízgyűjtő hordót, kitisztítják a csatornát, elpakolják a kint hagyott tárgyakat vagy hetente legalább egyszer eső után kiöntik a bennük felgyűlt csapadékvizet), sokkal kevesebb lesz a szúnyogártalom a ház körül.

A szúnyoglátásokat és a szúnyogokat az itt megadott kontaktokon keresztül lehet küldeni a kutatóknak.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Nem hatékony, ráadásul mérgező is a légi szúnyogirtás

Qubit.hu tudomány 2020. július 31.

Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szerint a légi kémiai védekezés jelentős környezetszennyező mellékhatásokkal jár, az alkalmazott hatóanyag közismerten mérgező számos más repülő rovarfajra, és akár tömeges halpusztulást is okozhat.

Ha tigrisszúnyogot láttál, feltétlenül jelentsd!

Dippold Ádám tudomány 2020. július 2.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont a lakosság segítségét kéri a veszélyes kórokozókat terjesztő Aedes albopictus elterjedésének feltérképezéséhez.

A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok

Vajna Tamás tudomány 2019. augusztus 28.

Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.