Ha nem változik a klímapolitika, az évszázad végére tömegesen indulnak a bevándorlók Európa felé

„Klímamenekültek léteznek, és a Hősök terén emlékművük is van.” Az idézet Tamás Páltól, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársától származik, aki 2015-ben az Energiaklub és a Frierdich Ebert Stiftung Migráció és klímaváltozás – régen, ma és holnap című konferenciáján hívta fel e szavakkal a figyelmet arra, hogy a honfoglaló magyarok is a belső-ázsiai területek szárazodása miatt vándoroltak nyugatabbra. Az éghajlatváltozás körülményei elől kiesebb vidékekre menekülő néptömegek napjainkban is léteznek. Közhely, hogy  a természeti erőforrások, eképpen a mezőgazdasági javak megcsappanása okán fellángoló konfliktusok mindennaposak az emberiség történetében.

Azzal viszont most szembesítette a művelt nagyérdeműt a Science-ben tavaly december 21-én megjelent tanulmány, hogy menekülthullámok eredője a kiindulási országok hőmérsékletemelkedése, és az Európába tartó migráció akkor is növekedik, ha a Párizsi Egyezményben foglaltak sikerül is betartania a világnak. Ha ez például a Donald Trump fémjelezte, az emberi tevékenység által is befolyásolt klímaváltozást humbugnak tartó – tavaly júniusban a nevezett egyezményből való kilépést jelentő – környezetpolitika miatt nem sikerülne, akkor még drasztikusabb léptekben emelkedik az Európát ellepő migrációs hullám. Függetlenül a kisebb-nagyobb háborúktól és népírtásoktól. 

Wolfram Schlenker, a Columbia Egyetem Földtudományi Intézetének közgazdász professzora és doktorandusza, a Columbián nemzetközi tanulmányokat folytató Anouch Missirian az Európai Unió (EU) menekültkérelmi statisztikáit és a 103 menekültkibocsátó ország mezőgazdaságilag „hasznos” hónapjainak hőmérsékleti statisztikáit vetette egybe a 2000-2014 közötti idősávban. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy azokban a régiókban, ahol a tenyészidőszakban, vagyis a szabadban végezhető mezőgazdasági munkálatok idején a napi átlaghőmérséklet tartósan meghaladja a 20 Celsius-fokot, többen veszik a sátorfájukat és indulnak neki Európának, mint ahol nem. 

Pontosabban: szignifikánsan magasabb a szélsőségesen forrósodó területről menekültstátuszért folyamodó pakisztáni, iraki és fekete-afrikai polgárok száma, mint a szerbiaiaké vagy peruiaké. 

Melegből hűvösbe érkező menekültek január 8-án az olaszországi Catania kikötőjébenFotó: GIOVANNI ISOLINO/AFP

A menedékkérelmi statisztikák kivetítése és a jövőbeli felmelegedési előrejelzések alapján a kutatók azt találták, hogy ha 2100-ig nem növekszik 1,8 Celsius-foknál nagyobb mértékben a globális átlaghőmérséklet, akkor évente csak 28 százalékkal, a vizsgált időszak 350 ezres éves átlagát alapul véve 98 ezerrel emelkedik a kérelmet beadók száma. 

Ez persze csak a derűlátó, a globális széndioxid-kibocsátást a szóban forgó párizsi dekrétumban vállalt drasztikusan visszafogó klímaszcenárió alapján kalkulált érték. Amennyiben minden a mai rögvalóság mentén megy tovább, a globális hőmérséklet 2100-ra 2,6-ról 4,8 Celsius-fokra, a migráció pedig 188 százalékkal emelkedik, ami évente 660 ezerrel több menedékkérelmi eljárást jelent.  Schlenker és Missirian szándékosan nem számoltak az illegális bevándorlással, mondván, csak a hiteles, az efféle előrejelzésekben olykor csalóka statisztikiai tényeket veszik alapul.