Nagyon lassan csökken a világ legnagyobb cégeinek kibocsátása, és még azok többségét is kiszervezik fejlődő országokba. Kutatók szerint a külföldi üzemek károsanyag-kibocsátását is az anyaországhoz számítanák, a nagyvállalatok felelősebben állnának a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
A katasztrófát nem az önkéntes ökológiai életmód elterjedése akadályozhatja meg, hanem az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol nem a növekedés a kizárólagos gazdasági cél, és ahol az emberek érdekei előrébb valók, mint a vállalatoké, érvel Tóth Csaba, a CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza.
Az irodai, iskolai vagy otthoni szén-dioxid-szint az eddig vélt 5000 helyett már 1000 ppm-es szinttől hatással lehet a kognitív képességekre, 2000 ppm fölött pedig csont- vagy vesebetegségeket okozhat – derült ki egy új tanulmányból.
Mit kezdjünk azzal a felelősséggel, hogy újabb szén-dioxid-kibocsátó lényt hoztunk a világra? Több lehetőségünk van, de az egyéni lépések mellett politikai és technológiai fordulatra is szükség lenne.
Nagyon nem mindegy, hogy másfél vagy két fokkal melegszik-e fel a légkör, de még a kétfokos cél betartása is bizonytalan. Az ENSZ riasztó jelentésben tudatta: véget kell vetni a maszatolásnak.
A 2015-ös egyezményben viszonylag rugalmasan rögzítették, hogy 1,5 vagy 2 Celsius-fok alatt kell tartani a globális felmelegedés mértékét, pedig nagyon nem mindegy. Több európai országban már bő tíz év múlva nem lehet új benzines vagy dízeles autót kapni.
Amióta mérik az emberek, nem volt ilyen magas a légköri szén-dioxid szintje. A történelem előtti időkben előfordult, de akkor nem is lehetett olyan kellemes a Földön élni.